Helyreállítási, újjáépítési feladatrendszer
Az elmúlt évtizedekben egyre gyakoribbá váltak a rendkívüli időjárási helyzetek, intenzív szélviharok, felhőszakadások, ár- és belvizek, jégverések az ország csaknem egész területén pusztítottak. Ezek nyomán különböző jellegű és mértékű károk keletkeztek az ország szinte egész területén.
Az állam, az önkormányzatok és az egyének tulajdona egyaránt sérült. Utak, hidak, árvízvédelmi létesítmények, közművek és magántulajdonú lakóingatlanok rongálódtak meg.
A lakhatás elemi feltételeinek megteremtése – visszaállítása – gyakran (különös tekintettel egyes régiók gazdasági, szociális és foglalkoztatottsági tényezőire) meghaladta a károsultak és a települési önkormányzatok lehetőségeit.
Felvetődik a kérdés, hogy egy természeti katasztrófát követően hogyan és milyen keretek között történik a kárrendezés? Polgári jogi megközelítésben a kialakult károk rendezése szempontjából három fogalmat különböztethetünk meg: kártérítés, kártalanítás, valamint kárenyhítés. A polgári jogi kártérítési felelősség alapvető feltételei: a jogellenesség, a felróhatóság, a kár, valamint az ok okozati összefüggés a kár és a felróható tevékenység vagy mulasztás között.
A természeti csapások következményeinek felszámolására sem a kormánynak, sem az EU-nak nincs jogszabályon alapuló kötelezettsége. Ennek ellenére, különösen súlyos természeti vagy civilizációs csapást követően az érintett lakosság létszáma, a károk mértéke, az érintett térség gazdasági, foglalkoztatási, szociális helyzete alapján a kormány önként vállalhatja, hogy költségvetési támogatást nyújt a kialakult károk enyhítéséhez.
A kárenyhítés nem kártérítés, összege nem feltétlenül fedezi a károsult teljes kárát, annak esetleg csak egy részét. Kárenyhítés esetén egy harmadik személy vállalja, hogy a kialakult kár megtérítésének egészét vagy egy részét fizeti meg, ahogyan például a kormány a 2010. május-júniusi árvíz, vagy a 2010. október 4-i vörösiszap-katasztrófa utáni helyreállítás és újjáépítés estében önként tette.
A fennálló helyzet javítása az állampolgárokra is feladatot ró. A természeti csapások megnövekedett valószínűsége miatt ösztönözni kell az állampolgárokat az öngondoskodásra, ezzel csökkenthetik a bekövetkező károk mértékét.
Vis maior támogatás:
Jogszabályi alap
- 9/2011. (II.15) Korm. rendelet
- A Heves megyei Kormányhivatal koordinálja, Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság közreműködésével =>vis maior bizottság (erősebb állami kontroll)
Vis maior fogalma
Olyan, alapvetően természeti erők által okozott esemény,
amelynek bekövetkezése
- egyrészt nem előre kiszámítható
- másrészt emberi beavatkozás kevés ahhoz, hogy elhárítsa.
Miért fontos a pontos fogalomértelmezés?
Ha az esemény nem minősíthető vis maiornak, nincs támogatás.
Ki igényelhet támogatást?
Helyi önkormányzat (ide értendő a megyei önkormányzat is!)
Mire igényelhető támogatás?
1. Az előre nem látható természeti vagy más eredetű veszély miatt szükségessé váló, indokolt védekezés többletkiadásainak részbeni vagy teljes támogatására.
2. Önkormányzati tulajdonban lévő (!!!)
a. építményt (de nem minden, csak a kötelező feladatellátást szolgáló épület, épületrész, közmű és műtárgyai! Kötelező feladat => Ötv.),
b. utat, hidat, kompot (ha a károsodás a helyi közlekedés biztonságát veszélyezteti)
c. ár- és belvízvédelmi létesítményt (a tulajdonláson felül nincs speciális szabály)
sújtó, előre nem látható természeti vagy más károk helyreállításának részbeni támogatására.
3. katasztrófavédelmi szúnyoggyérítés többletkiadásainak részbeni támogatására
Részbeni v. teljes a támogatás?
Figyelembe kell venni
1. a biztosításból, vagy egyéb módon (pl. kártérítési per, adomány stb.) megtérülő károkat
2. Az igényelhető és megítélhető támogatás maximális mértéke a védekezési költségek, a katasztrófavédelmi szúnyoggyérítés és
a) utak, hidak, komp- és révátkelőhelyek károsodása,
b) pince- vagy partfalomlás, földcsuszamlás,
c) oktatási, kulturális, szociális vagy egészségügyi intézmények épület károsodása,
d) igazgatás, valamint egyéb kötelező feladatok ellátását szolgáló intézmények épületeinek károsodása,
e) ár- és belvízvédelmi vízilétesítmények,
f) közmű és műtárgyai károsodása
esetében felmerülő helyreállítási költségek támogatására vonatkozó vis maior pályázat esetén az elismert költségek 70%-a.
3. A helyreállítási, védekezési költségek 90%-ának megfelelő mértékű támogatás igényelhető, ha az önkormányzat
a) a kedvezményezett települések besorolásáról és a besorolás feltételrendszeréről szóló kormányrendelet mellékletében szerepel, vagy
b) teljesítőképességét a felmerült károk helyreállítása jelentősen meghaladja, feltéve, hogy a vis maior esemény rövid időszakon belül ismétlődő természeti vagy időjárási csapások következményeként alakult ki.
4. Az önkormányzatnak 100%-os támogatás adható
a) a Kormány által kihirdetett veszélyhelyzet időszakában keletkező védekezési költségek esetében,
b) a megyei önkormányzat tulajdonában lévő, kötelező feladatot szolgáló épületet ért károk helyreállítása esetében,
c) a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény 1. melléklete szerinti alapvető lakossági szolgáltatások ellátását szolgáló, önkormányzati tulajdonú épületek, építmények, partfal helyreállításával és a védekezéssel összefüggő költségek esetében, ha a helyi önkormányzat a vis maior esemény időpontjában adósságrendezési eljárás alatt áll.
5. Azonnali támogatás (előleg)
A települést érintő különösen súlyos természeti károk mérséklésére előzetesen becsült helyreállítási költségek legfeljebb 15%-ának, a védekezési költségek legfeljebb 50%-ának megfelelő összeg lehet.
A vis maior támogatás formája:
vissza nem térítendő
A költségek között nem számolhatók el: !!!
a) az eszközök beszerzése,
b) a megelőző munkálatok,
c) a fejlesztések a kivételes kormánydöntések /3. § (10) bekezdésében foglaltak/ kivételével,
d) - a katasztrófavédelmi szúnyoggyérítés kivételével - a rovar- és kártevőirtás költségei,
e) a folyó jellegű működési kiadások.
Nem igényelhető támogatás: !!! (Kizáró okok)
- elmaradt felújításra, karbantartásra
- megelőzhető károk helyreállítására
- új beruházásra, fejlesztésre
- felújítási irányzatok pótlására
kivétel: ha a kötelező önkormányzati feladatot szolgáló épület összedől v. helyreállíthatatlanul károsodik.
Fontos: Nem igényelhető támogatás magántulajdonú ingatlanokra !!!
Hogyan lehet a támogatáshoz hozzájutni? (eljárásrend)
1. „Tessék kiabálni, hogy baj van!”
A káresemény bejelentése önkormányzat által esemény bekövetkeztétől vagy a védekezés megkezdésétől számított
7 napon belül
elektronikusan => ebr42 informatikai rendszeren (1. melléklet/A adatlapon)
/előleg kérelem => ebr 42 rendszeren 1. melléklet /B adatlapon a támogatási kérelem lezárásáig/
A HATÁRIDŐ ELMULASZTÁSA JOGVESZTŐ !!!
Pontos kitöltés! Utólagos javítás nincs!
2. „Színre lép a vis maior bizottság”
A bejelentést követően haladéktalanul – de legkésőbb 30 napon belül a területileg illetékes megyei Kormányhivatal és a Katasztrófavédelmi Igazgatóság helyszíni vizsgálatot végez.
Védekezés esetén: a Katasztrófavédelem 7 napon belül előzetes helyszíni vizsgálatot tart (ebr42 rendszeren 2. melléklet szerinti jkv.)
További résztvevők (eseménytől függően):
- Illetékes Vízügyi Igazgatóság
- Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ
- Pince- és Partfalveszély-Elhárítási Szakértői Bizottság
Vis maior bizottság a helyszínen: ebr42 rendszeren 3. melléklet szerinti jkv. felvétele
3. „Ismét az önkormányzaton a sor!”
Az önkormányzat a támogatási kérelmét a kár esemény bejelentésétől számított 40 napon belül (JOGVESZTŐ!!!) benyújtja:
(A Kormány rendeletben felsorolt mellékletekkel felszerelve!)
papír alapon (egy eredeti + kettő másolat) => Magyar Államkincstár (MÁK)
(egy másolat) => Kormányhivatal
4. „Ellenőrzés, vizsgálat”
MÁK részéről => formai vizsgálat,
=> ellenőrzés,
=> hiánypótlás, ha szükséges (7 napon belül)
Kormányhivatal részéről
=> „a pályázati dokumentáció, a szakértői nyilatkozatok alapján észrevételt tesz a vis maior eseményekkel kapcsolatos költségekről és az igényelt támogatás segítségével megvalósítandó feladatokról” (kvázi „előminősítés”, „indokolt és szükséges”)
5. „A támogatás elbírálása”
A támogatási igényekről - beérkezést követő 90 napon belül - Kormányhivatal véleményét figyelembe véve
=> a miniszter dönt !
Döntést követően 12 hónapon belül - számlák, dokumentumok benyújtása! – benyújtástól 7 napon belül => MÁK ellenőriz, majd folyósít /megítélt támogatás kifizetése a következő évre nem vihető át!/
6. „Minden jó, ha a vége jó!”
Helyreállítás esetén: az elszámolás benyújtását követő 30 napon belül => helyszíni „utóellenőrzés” a vis maior bizottság által.
Az elszámolásról, az esetleges visszafizetési kötelezettségről a MÁK dönt.