Kockázatok, kockázatok azonosítása

A hatékony és sikeres megelőzés, beavatkozás alapja, hogy az érintett szervek, szervezetek ismerjék a térségben, a településen várható veszélyeket. A kockázatok azonosítási, elemzési és értékelési folyamata a katasztrófavédelmi rendszer egyik alappillére, alapfeladatainkat ezen eredményekre építve tervezzük és látjuk el.

Magyarország településeinek kockázatalapú besorolását először 1995-ben végezték el. A hidegháborús, honvédelmi alapokra épülő besorolás, valamint a természeti és civilizációs eredetű veszélyforrások megváltozása, összetettebbé válása, új kockázatok megjelenése, valamint az első besorolás óta eltelt időszak eseményei mind indokolttá tették a rendszer újragondolását, a települések valós kockázaton és veszélyeztetettségen alapuló újbóli osztályba sorolását.

A 2012-ben hatályba lépett katasztrófavédelmi jogszabályi változások lehetőséget biztosítottak a települések besorolási folyamatának átdolgozására, a reális veszélyeztetettség meghatározására, ezzel szolgálva a prevenciót és a hatékonyabb beavatkozást.

A települések katasztrófavédelmi osztályba sorolása, valamint az arra épülő feladatok együttesen járulnak hozzá a megelőzés, a védelmi rendszer erősítéséhez, a lakosság védelmi szintjének növeléséhez.

Az új katasztrófavédelmi szabályozás alapján a lefolytatott kockázatbecslési eljárást követően – kockázatazonosítás, kockázatelemzés és értékelés – Magyarország valamennyi települését kockázati mátrix felhasználásával, az azonosított veszélyeztető hatások várható következményei, az események bekövetkezésének gyakorisága, valamint a korrekciós tényezők figyelembevétele alapján három katasztrófavédelmi osztályba (I-III.) soroltuk.

A veszélyeztető hatások beazonosítását, a települések katasztrófavédelmi osztályba sorolását a védelmi igazgatás szereplői (önkormányzatok, területi és helyi szintű védelmi bizottságok, hivatásos katasztrófavédelmi szervek, érintett ágazatok, szervek) közösen hajtják végre. A sorolási eredményeket mind a természeti, mind az épített környezet dinamikus változása miatt az érintettek évenként felülvizsgálják.

A megye területén fellépő veszélyeztető tényezők

A 234/2011. (XI. 10.) Korm. rendelet alapján a megye területén a felsorolt kiváltó okok közül az alábbiak kialakulásával lehet számolni:

1.   ár és belvíz;

2.   vízszennyezés élő vizekben, ivóvízkészletekben;

3.   rendkívüli időjárási körülmények, úgymint a nagymennyiségű csapadék (eső, hó), szélvihar, aszály;

4.   földrengés, földcsuszamlás;

5.   veszélyes anyagok előállítása, felhasználása, tárolása;

6.   veszélyes anyagok szállítása közúton, vasúton, vízi és légi úton;

7.   veszélyes hulladékok hatásai;

8.   robbanás üzemi környezetben, lakókörnyezetben;

9.   tűzeset, ha az a lakosságot vagy az anyagi javakat tömeges mértékben veszélyezteti;

10. energetikai közüzemi rendszerek zavarai, leállása;

11. jellemzően visszatérő tömegmozgások, torlódások;

12. járvány, járványveszély, állat-egészségügyi járványveszély;

13. nukleáris veszélyhelyzet;

14. terrorcselekmények, illetve az azzal való fenyegetés hatásai;

15. bajbajutott légi járművekkel kapcsolatos tevékenység.

Katasztrófavédelmi osztályok:

piros - I. Katasztrófavédelmi osztályba sorolt települések elhelyezkedése Heves megyében

sárga - II. Katasztrófavédelmi osztályba sorolt települések elhelyezkedése Heves megyében

zöld - III. Katasztrófavédelmi osztályba sorolt települések elhelyezkedése Heves megyében