Kockázatok, kockázatok azonosítása
A hatékony és sikeres megelőzés, beavatkozás alapja, hogy az érintett szervek, szervezetek ismerjék a térségben, a településen várható veszélyeket. A kockázatok azonosítási, elemzési és értékelési folyamata a katasztrófavédelmi rendszer egyik alappillére, alapfeladatainkat ezen eredményekre építve tervezzük és látjuk el.
Magyarország településeinek kockázatalapú besorolását először 1995-ben végezték el. A hidegháborús, honvédelmi alapokra épülő besorolás, valamint a természeti és civilizációs eredetű veszélyforrások megváltozása, összetettebbé válása, új kockázatok megjelenése, valamint az első besorolás óta eltelt időszak eseményei mind indokolttá tették a rendszer újragondolását, a települések valós kockázaton és veszélyeztetettségen alapuló újbóli osztályba sorolását.
A 2012-ben hatályba lépett katasztrófavédelmi jogszabályi változások lehetőséget biztosítottak a települések besorolási folyamatának átdolgozására, a reális veszélyeztetettség meghatározására, ezzel szolgálva a prevenciót és a hatékonyabb beavatkozást.
A települések katasztrófavédelmi osztályba sorolása, valamint az arra épülő feladatok együttesen járulnak hozzá a megelőzés, a védelmi rendszer erősítéséhez, a lakosság védelmi szintjének növeléséhez.
Az új katasztrófavédelmi szabályozás alapján a lefolytatott kockázatbecslési eljárást követően – kockázatazonosítás, kockázatelemzés és értékelés – Magyarország valamennyi települését kockázati mátrix felhasználásával, az azonosított veszélyeztető hatások várható következményei, az események bekövetkezésének gyakorisága, valamint a korrekciós tényezők figyelembevétele alapján három katasztrófavédelmi osztályba (I-III.) soroltuk.
A veszélyeztető hatások beazonosítását, a települések katasztrófavédelmi osztályba sorolását a védelmi igazgatás szereplői (önkormányzatok, területi és helyi szintű védelmi bizottságok, hivatásos katasztrófavédelmi szervek, érintett ágazatok, szervek) közösen hajtják végre. A sorolási eredményeket mind a természeti, mind az épített környezet dinamikus változása miatt az érintettek évenként felülvizsgálják.
A megye területén fellépő veszélyeztető tényezők
A 234/2011. (XI. 10.) Korm. rendelet alapján a megye területén a felsorolt kiváltó okok közül az alábbiak kialakulásával lehet számolni:
1. ár és belvíz;
2. vízszennyezés élő vizekben, ivóvízkészletekben;
3. rendkívüli időjárási körülmények, úgymint a nagymennyiségű csapadék (eső, hó), szélvihar, aszály;
4. földrengés, földcsuszamlás;
5. veszélyes anyagok előállítása, felhasználása, tárolása;
6. veszélyes anyagok szállítása közúton, vasúton, vízi és légi úton;
7. veszélyes hulladékok hatásai;
8. robbanás üzemi környezetben, lakókörnyezetben;
9. tűzeset, ha az a lakosságot vagy az anyagi javakat tömeges mértékben veszélyezteti;
10. energetikai közüzemi rendszerek zavarai, leállása;
11. jellemzően visszatérő tömegmozgások, torlódások;
12. járvány, járványveszély, állat-egészségügyi járványveszély;
13. nukleáris veszélyhelyzet;
14. terrorcselekmények, illetve az azzal való fenyegetés hatásai;
15. bajbajutott légi járművekkel kapcsolatos tevékenység.
Katasztrófavédelmi osztályok:
piros - I. Katasztrófavédelmi osztályba sorolt települések elhelyezkedése Heves megyében
sárga - II. Katasztrófavédelmi osztályba sorolt települések elhelyezkedése Heves megyében
zöld - III. Katasztrófavédelmi osztályba sorolt települések elhelyezkedése Heves megyében