Alapvető tudnivalók a kéményseprésről

A kéményseprők szempontjából az ügyfeleket két nagy csoportba lehet sorolni: a családi házban és a társasházban élőkre. Mindkét csoport tovább osztható két másikra: ahol nincs bejegyezve gazdálkodó szervezet és ahol van. Azok számára, akik olyan családi házban élnek, ahova nincs bejegyezve gazdálkodó szervezet, a kéményseprés önkéntes és ingyenes. A kéményseprő akkor jön, amikorra a kéménytulajdonos időpontot foglal. Időpontot a katasztrófavédelem kéményseprőipari szervének honlapján lehet foglalni, vagy a 1818-as telefonszámon, a 9-es, 1-es melléken lehet kezdeményezni.

Abban az esetben, ha a családi házba gazdálkodó szervezetet jegyeztek be, akkor a kéményseprés megrendelése már nem opció, hanem kötelesség. Attól függően, hogy milyen fűtőeszköz van a kéményhez csatlakoztatva, egy- vagy kétévente kell ellenőriztetni, és ezért fizetni is kell. A katasztrófavédelem honlapján a település irányítószámának megadásával elérhetővé válik azon kéményseprőcégek listája, amelyek valamelyikétől meg kell rendelni a munkát. 

Aki társasházban él és oda nincs cég bejegyezve, ahhoz kérés nélkül érkezik a kéményseprő. A megadott két időpont valamelyikében ingyen elvégzi az ellenőrzést. A társasházak éves sormunkatervei is nyilvánosak megyék szerinti bontásban.

Aki pedig társasházban él, de a lakásába gazdálkodó szervezet van bejegyezve, ahhoz megrendelés nélkül megy a kéményseprő, ám pénzért dolgozik. Ha a lakásnak saját kéménye van, akkor a teljes munkadíjat, ha a társasház gyűjtőkéményére csatlakoztatták, akkor a munka rá eső részét kell kifizetnie, például egy tízlakásos házban a teljes munkadíj tizedét.