Több vármegyét is érintett a törzsvezetési gyakorlat
2025. április 24. 13:19
Április 23-án egy árvízi törzsvezetési gyakorlat erejéig részlegesen működésbe lépett a Katasztrófavédelmi Koordinációs Tárcaközi Bizottság Nemzeti Veszélyhelyzet-kezelési Központja (KKB NVK).
A gyakorlat forgatókönyve szerint egy mediterrán ciklon miatt jelentős mennyiségű csapadék hullott az Északkeleti-Kárpátokban, főként a Felső-Tisza vízgyűjtőjén. Ezen a vízgyűjtő területen átlagosan mintegy száz-százhúsz milliméter eső zúdult le másfél nap alatt, egyes helyeken a csapadék mennyisége elérte a kétszázötven millimétert is. A lehullott csapadék következtében heves áradás kezdődött a Tisza felső folyásán.
A gyakorlat feltételezése szerint hazánkban a Tisza folyó április 22-én hajnalban Tiszabecsnél kezdett áradni, de számítani lehetett arra, hogy a Felső-Tiszán több területen, így Tivadar, Vásárosnamény, Záhony térségében a vízszintek a korábban mért legmagasabbakat jelentős mértékben meghaladják majd. A kormány reggel hét órától veszélyhelyzetet hirdetett ki a Tisza áradása által veszélyeztetett vármegyék, azaz Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg teljes közigazgatási területére. A Katasztrófavédelmi Koordinációs Tárcaközi Bizottság mellett a katasztrófavédelem operatív törzset működtetett, az érintett vármegyékben a területi és a helyi védelmi bizottságok koordinálták a védekezési munkát.
A feltételezés szerint a Heves vármegyei szakaszon az árvíz következtében Kisköre alsó vízmércén az eddig mért legnagyobb vízállást hat centiméterrel meghaladó vízszint volt várható. A Kiskörei Duzzasztómű alatti résztől a Tiszasüly-Pélyi árvízszint csökkentő tározóig tartó gátszakaszon fel kellett készülni arra, hogy átszakadhat a gát, továbbá Kisköre érintett településrészének kitelepítésére és a veszélyeztetett területen az állatállomány kezelésére.
A szerdai gyakorlat célja az volt, hogy egy esetlegesen bekövetkező árvízi helyzetet a lehető leghatékonyabban lehessen kezelni, az operatív törzsek, a társ- és együttműködő szervek közötti információáramlás, kapcsolattartás, a lakosság tájékoztatása, a vezetői döntések előkészítése gördülékenyen történjen, javuljon a reagálási képesség, a helyi szintű erők és eszközök átcsoportosítása gyorsan és rugalmasan folyjon, vagyis az, hogy a bajba jutott emberek mentése gyorsan és biztonságosan legyen végrehajtható.
Fotó: Nagy Csaba tű. szds. - Heves VMKI
