Regionális begyakorló gyakorlat Szőlőcskén

2023. május 24. 15:43

Három vármegye iparbiztonsági szakemberei vettek részt kedden a Heves Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság szőlőcskei raktárbázisán megtartott gyakorlaton. A Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Heves vármegyei katasztrófavédelmi mobil labor hivatásosai tették próbára tudásukat egy regionális gyakorlaton.

Az eseményt Szunyog Zoltán tűzoltó ezredes, a vármegye katasztrófavédelmi igazgatója nyitotta meg, kiemelve, hogy a minél életszerűbb veszélyes helyzetek megoldása a cél, melyhez sok sikert kívánt a résztvevőknek. Ezt követően a szakemberek megemlékeztek Mester Zsolt tűzoltó századosról, a Heves Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság katasztrófavédelmi mobil laborjának egykori csoportvezetőjéről, aki a közelmúltban egy közlekedési balesetben vesztette életét. Ezután Zelei László tűzoltó alezredes, iparbiztonsági főfelügyelő ismertette a gyakorlat menetét, felvázolta, hogy három szituációra kell felkészülniük a hivatásosoknak. Az alezredes elmondta, hogy célkitűzés az állomány taktikai bevethetőségének szinten tartása, fejlesztése, illetve a már megszerzett eszköz- és veszélyes anyag ismereti tudás elmélyítése és ellenőrzése. A teljes védőruházat viselése alól könnyítést kaptak a gyakorlaton résztvevők, a feladatok helyes végrehajtására, a szakmaiságra és elméleti tudás ellenőrzésére fókuszáltak a felügyelő főtisztek.

Az első feltételezett kárhelyszínen egy veszélyes anyaggal kapcsolatos balesetnél kellett beavatkozniuk a mobil laborosoknak. Kiérkezésüket követően ellenőrizték a balesetes jármű fuvarokmányait, majd a raktérben talált veszélyes anyagok beazonosítása következett. Az anyagok veszélyeztető hatását figyelembe véve elmondták, hogy milyen védőruházatot választanának a helyszínen. Ezután megkezdték a hatósági ellenőrzést és az elsődleges beavatkozást végző tűzoltókkal együttműködve meghatározták a további végrehajtandó feladatokat. A gyakorlaton biztonsági zónát nem kellett kijelölni, a küldeménydarabok a feltételezés szerint nem sérültek – nem szivárogtak, azok kiáramlását sikerült megakadályozni. A hatósági ellenőrzés a káreseti szemle jegyzőkönyv és baleseti adatlap felvételével zárult. 

A második feltételezett szituációban egy veszélyes anyagot tartalmazó küldeményhez riasztották a katasztrófavédelmi mobil laborokat. A beavatkozó állománynak itt teljes légzésvédelem mellett komplett radiológiai-biológiai-vegyi felderítést kellett végrehajtania. Elsőként sugárzást ellenőriztek, majd egy gyorsteszt segítségével különféle biológia veszélyek jelenlétét vizsgálták. Miután sem radioaktív, sem biológiai veszélyt jelentő anyagot nem azonosítottak be, a harmadik lépcsőben egy speciális műszerrel a talált anyag összetételét vizsgálva igyekeztek azt beazonosítani. A feltételezett szituációban természetesen nem tényleges veszélyes anyagot használtak a szervezők és a vizsgálatok eredményeként a szakembereknek sikerült beazonosítaniuk, hogy liszt volt a küldemény tartalma. Természetesen a valóságban és itt a gyakorlaton is mindaddig, amíg be nem tudják azonosítani a talált anyagot, úgy kell rá tekinteni, hogy az egy veszélyes anyag. 

A harmadik próbatételen a feltételezés szerint egy pincetűznél kellett beavatkoznia a résztvevő állománynak. A feltételezés szerint a füstben mérgező anyagok is lehettek. Az életveszély miatt az egységeknek a készenléti tűzoltók nélkül, önállan kellett beavatkozniuk. Teljes légzésvédelem mellett lámpákkal és gázdetektorokkal felszerelve, kötélbiztosítással hatoltak le a földfelszín alá megkeresni a sérültet. A műfüsttel telített, számos helyiséggel rendelkező alagsorban felkutatták, majd a felszínre hozták az embert. A mentés során és azt követően a pincében található kémiai anyagokról minél több információt kellett gyűjteniük, figyelembe véve az esetlegesen felszabaduló gőzöket és gázokat. A megszerzett információkkal a labor állománya nagyban tudja segíteni a beavatkozás sikerességét és a tűzoltók biztonságát. 

Az esemény végén a gyakorlaton és a múltbeli beavatkozások során szerzett tapasztalatokat a három vármegye szakemberei megosztották egymással, szakmai jótanácsokkal ellátva egymást. A rendszeres ismétlés, gyakorlás hozzájárul az esetlegesen előforduló káresemények, krízis helyzetek minél hatékonyabb kezeléséhez, valamint az egységek közötti gyorsabb információáramlás és a reagálási képesség erősítéséhez.

Fotó: Nagy Csaba tű. fhdgy. - Heves VMKI