Tartalomjegyzék

Jogszabályi háttér 4



Kritikus infrastruktúrák és védelmük szabályozása Magyarországon

Az európai kritikus infrastruktúrák azonosításáról és kijelöléséről, valamint védelmük javítása szükségességének értékeléséről szóló 2008/114/EK tanácsi irányelvet (irányelv) tagállami kötelezettségünk átültetni a hazai jogrendszerbe. Ezen jogharmonizációs kötelezettség mentén tagállami szinten meg kell hozni azokat az intézkedéseket, amelyek beültetik az irányelvet a magyar jogrendszerbe.
Az európai irányelv két szektort, az energia és közlekedés, illetve ezek alszektorait vizsgálja részletesen. Az irányelvben meghatározott 2011. január 12-i nemzeti jelentéstételi kötelezettségi határidő tekintetében is a fenti két szektor vizsgálata releváns, erre vonatkozóan - illetve a fenti kettőn túl még további szektorok tekintetében is - az illetékes tárcák meg is kezdték a felmérést, hogy a határidő tartható legyen, viszont a munkájukra, illetve általában a kritikus infrastruktúrák védelmének hazai feladataira és a feladatok végrehajtására vonatkozóan átfogó jogi szabályozás ekkor még nem született.
A 1249/2010. (XI. 19.) Kormány határozat az európai kritikus infrastruktúrák azonosításáról és kijelöléséről, valamint védelmük javítása szükségességének értékeléséről szóló, 2008. december 8-i 2008/114/EK tanácsi irányelvnek való megfelelés érdekében végrehajtandó kormányzati feladatokról (a továbbiakban: Kormányhatározat) új fejezetet nyitott a hazai kritikus infrastruktúrák védelmének tekintetében.

A Kormányhatározat a belügyminiszter hatáskörébe utalta:
  • a nemzeti kapcsolattartó pont feladatait,
  • az európai kritikus infrastruktúrák védelmével kapcsolatos kérdések koordinálását;
  • az azonosítás és kijelölés folyamataihoz szükséges két- vagy többoldalú egyeztetések lebonyolítását;
  • valamint a további érintett miniszterek bevonásával egy kritikus infrastruktúra védelmi tárcaközi szakmai munkacsoport felállítását.
A nemzeti fejlesztési miniszter feladataként nevesítette:
  • a Magyarországon található európai kritikus infrastruktúrák kijelölését;
  • érintettek bevonásával létre kell hozni egy konzultációs fórumot.
A Kormány részére feladatul szabta az Európai Bizottság felé való éves jelentési kötelezettséget az elvégzett feladatok végrehajtásáról, a kijelölt infrastruktúrákról és az alkalmazott kritériumokról.
A kormányhatározat 4. pontja alapján tárcaközi szakmai munkacsoport felállítása szükséges, a 2008/114/EK tanácsi irányelv végrehajtására.


 

A KIV Tárcaközi Szakmai Munkacsoport 2010. 11. 30-án megalakult a Belügyminisztérium (BM), Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM), Honvédelmi Minisztérium (HM), BM OKF, Magyar Energia Hivatal (MEH), Alkotmányvédelmi Hivatal (AH), Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH), Nemzeti Biztonsági Felügyelet (NBH), Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM), Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK), BM Terrorelhárítási Központ (TEK), Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM), Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal (MKEH) részvételével, és határidős feladatot kapott az európai kritikus infrastruktúrák (ECI) beazonosításához szükséges kritériumok kidolgozására, a potenciális ECI-kre vonatkozó javaslatok kialakítására.

A munkacsoport (MCS) 2010. december végéig:
  • kialakította munkaprogramját, ügyrendjét;
  • megtárgyalta, majd konszenzussal elfogadta az ECI-k vizsgálatához szükséges horizontális kritériumokat;
  • megtárgyalta az ECI ágazati kritériumait.
A MCS munkájának első mérföldköve az Európai Bizottságnak történő jelentés megküldése a feladatok végrehajtásáról, melynek határideje 2011. január 12-e volt. A munka a jelentéstételt követően sem állt meg. Folytatódik a nemzeti kritikus infrastruktúrák felmérése, azonosítása és az ezekkel összefüggő jogalkotási és szervezési munka.
A Kormányhatározat 8. a) pontja értelmében a nemzeti fejlesztési miniszter, a belügyminiszter és az érintett miniszterek részéről kijelölt vezetők részvételével, valamint az érintett infrastruktúra-tulajdonosok, üzemeltetők, érdekvédelmi szervezetek, tudományos testületek bevonásával Kritikus Infrastruktúra Védelmi Konzultációs Fórumot (továbbiakban: KIV Konzultációs Fórum) hívott össze. A KIV Konzultációs Fórum alakuló ülését 2011. április 14-én tartotta, mely alakuló üléstől tekintve működése folyamatos, elsődleges feladata a kormányzati szereplők és a civil szféra kritikus infrastruktúra védelemmel kapcsolatos együttműködésének megteremtése. A KIV Konzultációs Fórum ajánlásokat tehet a kritikus infrastruktúra védelemre vonatkozó jogszabály-tervezetek megalkotására is.



A KIV Konzultációs Fórum tevékenysége kiterjed:
  • a hazai energetikai, közlekedési, kormányzati informatikai és elektronikus hírközlési szolgáltatók által biztosított szolgáltatások – mint a nemzetgazdaság működése és a lakosság ellátása szempontjából létfontosságú szolgáltatások – vizsgálatára;
  • ezek kiesésének a többi kritikus infrastruktúra ágazatra gyakorolt hatásának elemzésére;
  • a kritikus infrastruktúra védelem tudományos igényű elemzésére;
  • a hazai és nemzetközi kritikus infrastruktúrával kapcsolatos legjobb gyakorlatok azonosítására.
A Korm. határozat 8. b) pontja értelmében a konzultációs fórum keretében rendszeresen tanácskozásokat kell lefolytatni, melyen a résztvevők:
  • megvitatják az ágazatok infrastruktúrái vonatkozásában fennálló fenyegetettségeket;
  • a védelmi tervek elkészítésének folyamatát;
  • a védelmi intézkedések alkalmazásának állapotát;
  • a kritikus infrastruktúra védelemmel kapcsolatos további aktuális kérdéseket.
A KIV Konzultációs Fórum hosszú távú célkitűzései:
  • hogy magas szintű kritikus infrastruktúra védelmi módszertan kialakítása;
  • a szabályozási feladatok tudományos igényességgel történő előkészítése;
  • döntés-előkészítő fórumként való működés.
A fórum elnöke az NFM biztonsági igazgatója, tagjai az érintett minisztériumok, intézmények, valamint az energetikai, hírközlési és közlekedési szektor érintett hatóságai és szolgáltatói, illetve tudományos testületek.
A KIV Konzultációs Fórum munkáját a hatékonyság érdekében munkacsoportokban végzi. A BM OKF Kritikus Infrastruktúra Koordinációs Osztályának vezetője tölti be a Polgári Védelmi Munkacsoport elnöki tisztségét, ezzel egyidejűleg - a kritikus infrastruktúrák katasztrófavédelmi szempontból kiemelt szerepére való tekintettel - a BM OKF valamennyi munkacsoportba delegált tagokat. A Polgári Védelmi Munkacsoport első ülése 2011. szeptember 13-án került megtartásra.
Az új katasztrófavédelmi törvényben és annak végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott feladatok ellátására, azzal összhangban a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságon 2012. január 1-vel új szervezeti struktúra került kialakításra, amely három pillérre épül (polgári védelem, a tűzvédelem és az iparbiztonság). Az új szervezeti felépítésben az Országos Iparbiztonsági Főfelügyelőségen belül kiemelt területként jelentkezik a kritikus infrastruktúrák védelmével kapcsolatos feladatok ellátása, a potenciális kritikus infrastruktúra elemek beazonosítása, valamint a kijelölt elemek hatósági felügyelet alatt tartása. A katasztrófák elleni védekezés egységes szabályairól szóló BM rendelet szabályozza a belügyi szervek kritikus infrastruktúra védelemmel kapcsolatos feladatait is. Ennek megfelelően a katasztrófák elleni védekezés egyes szabályairól szóló 62/2011. (XII. 29.) BM rendeletben a Rendőrség, a büntetés-végrehajtási szervezet, az Alkotmányvédelmi Hivatal, az Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, a Terrorelhárítási Központ, feladatainál megjelenik, hogy a BM OKF koordinálásával közreműködik a kritikus infrastruktúra védelem horizontális kritériumrendszerének kialakításában, a beazonosítási folyamatban, ezekhez adatot szolgáltat.