Tartalomjegyzék

Jogszabályi háttér 2



Vonatkozó jogszabályok
 
2011. évi CXXVIII. törvény a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról
219/2011. (X. 20.) Kormányrendelet a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről
208/2011. (X. 12.) Kormányrendelet a katasztrófavédelmi bírság részletes szabályairól, a katasztrófavédelmi hozzájárulás befizetéséről és visszatérítéséről
51/2011. (XII.21.) BM rendelet a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezés hatósági eljárásaiban az igazgatási szolgáltatási díj fizetési körébe tartozó hatósági eljárásokról, igazgatási jellegű szolgáltatásokról és bejelentésekről, továbbá a fizetendő díj mértékéről, valamint a fizetésre vonatkozó egyéb szabályokról
2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól
2000. évi XXV. törvény a kémiai biztonságról
44/2000. (XII.27.) EüM rendelet a veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól
 
Szabályozási háttér
 
A világban bekövetkező ipari balesetek ráirányították az Európai Unió tagországainak figyelmét, hogy e területen is szükséges az egységes fellépés és jogi szabályozás kialakítása az állampolgárok élet- és vagyonbiztonságának megőrzése érdekében. Az egységes szabályozás célja a veszélyes anyagokkal kapcsolatos balesetek megelőzése, illetve, hogy az a lehető legkisebb mértékűre csökkentse a bekövetkező balesetek kockázatait mind az ember mind a környezet vonatkozásában. A két cél elérése érdekében született meg a 96/82 EK irányelv (SEVESO II. irányelv), melyet az uniós előírásoknak megfelelően hazánk integrált a saját jogrendszerébe. Az irányelv rendelkezései alapján a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 2011. évi CXXVIII. törvény és a végrehajtását szolgáló 219/2011. (X. 20.) Kormányrendelet meghatározza:
 
 
o         a szabályozásba bevont tevékenységek körét,
o         a tevékenységgel kapcsolatos szakhatósági feladatokat,
o         a veszélyes létesítmények üzemeltetőinek, a kormányzatnak és az önkormányzatoknak a súlyos ipari balesetek megelőzésével, az azokra való felkészüléssel és azok elhárításával kapcsolatos feladatait,
o         meghatározza a közvélemény tájékoztatásával kapcsolatos kötelezettségeket.

Biztonsági jelentés, biztonsági elemzés:

A jogi szabályozás alapján az üzemeltető kötelessége az üzemben jelenlevő veszélyes anyagokkal kapcsolatos kockázatok felmérése, a reálisan feltételezhető súlyos balesetek bekövetkeztekor jelentkező hatások meghatározása, valamint a lakosság és a környezet védelmének érdekében a szükséges üzemi megelőző intézkedések megtétele. Az üzemeltető e célok elérése érdekében alsó küszöbértékű üzem esetében biztonsági elemzést, felső küszöbértékű üzem esetében biztonsági jelentést készít.
A biztonsági jelentésben, illetve a biztonsági elemzésben az üzemeltető bemutatja a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset megelőzésével és hatásai elleni védekezéssel kapcsolatban kialakított fő célkitűzéseit, valamint azt az üzemi szervezeti és eszközrendszert, amely biztosítja az egészség és a környezet magas fokú védelmét.
 
Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság - mint eljáró hatóság - által elfogadott biztonsági elemzés, vagy biztonsági jelentés alapján a veszélyes üzemek belső védelmi tervet, a felső küszöbértékű veszélyes ipari üzem hatásai által veszélyeztetett település polgármesterének külső védelmi tervet kell készítenie.
 

Külső védelmi terv:
 
A külső védelmi terv a súlyos balesetek elleni védekezés és a káros hatások csökkentésére irányuló tevékenység leírása. A védekezéssel kapcsolatos feladatokat, a védekezésbe bevont szervezeteket, erőket és eszközöket, a védekezésbe bevonható települési infrastruktúrát, valamint a lakosság és anyagi javaik védelme érdekében hozott intézkedéseket, ezen belül a lakosság tájékoztatásának feladatait foglalja magában. A polgármester a súlyos baleset, vagy a rendkívüli esemény bekövetkezése esetén a külső védelmi tervben foglalt intézkedéseket azonnal foganatosítja. A polgármester a külső védelmi tervben foglaltak megvalósíthatóságát rendszeresen ellenőrzi. Ennek érdekében évente folytat le olyan gyakorlatot, ahol a tervben megjelölt szervezetek valamely részét, valamint háromévente olyan gyakorlatot, ahol a tervben megjelölt szervezetek egészét gyakoroltatja.