Veszélyes áruk



Veszélyes áruk

Veszélyes árunak nevezzük azokat a áruféleségeket (anyagokat és tárgyakat), amelyek a szállításuk során tűz- és robbanásveszélyt, egészségkárosító (főként maró, mérgező) hatást vagy környezetkárosító tulajdonságokat hordoznak, s amelyeket ilyenként azonosít valamely közlekedési ágazat veszélyes áru szállítási szabályzata.
A veszélyes árukat a szabályzatokban leírt módon valamely UN-számhoz és a hozzá kapcsolódó helyes szállítási megnevezéshez egy áruosztályba sorolják be, vagyis osztályozzák.
A UN szerinti osztályok jelöléséhez speciális szimbólumokat használnak. Ezen kívül maguk az áruk az úgynevezett UN-számmal szerepelnek egy adatbázisban, ahol a veszélyességi osztály szerint, a mennyiségtől függő veszélyek és egyéb hasonló kritériumok szerint osztályozzák őket.


Veszélyességi osztályok
 
1. osztály
Robbanóanyagok és robbanóanyagot tartalmazó tárgyak
 
2.1. osztály
Gyúlékony gázok
 
2.2. osztály
Nem gyúlékony, nem mérgező gázok
 
2.3. osztály
Mérgező gázok
 
3. osztály
Gyúlékony folyékony anyagok
 
4.1. osztály
Gyúlékony szilárd anyagok, önreaktív anyagok, szilárd érzéketlenített robbanóanyagok
 
4.2. osztály
Öngyulladó anyagok
 
4.3. osztály
Vízzel gyúlékony gázokat képző anyagok
 
5.1. osztály
Gyújtó hatású (oxidáló) anyagok
 
5.2. osztály
Szerves Peroxidok
 
6.1. osztály
Mérgező anyagok
 
6.2. osztály
Fertőzőveszélyes anyagok
 
7. osztály
Radioaktív anyagok
 
8. osztály
Maró (korrozív) anyagok
 
9. osztály
Különböző veszélyes anyagok és tárgyak

ADR
Az ADR a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodást jelenti. Az ADR-t a Megállapodás és a hozzá csatolt két melléklet (nevezetesen az „Általános előírások és a veszélyes anyagokra és tárgyakra vonatkozó előírások”) című A melléklet, illetve „A szállítóeszközökre és a szállításokra vonatkozó előírások” című B melléklet) alkotja. Az ADR megállapodást 1957-ben Genfben kötötték, s Magyarország 1979-ben csatlakozott hozzá.

RID
A RID a Veszélyes Áruk Nemzetközi Vasúti Fuvarozásáról szóló szabályzat, amelyet a Nemzetközi Vasúti Fuvarozási Egyezmény (COTIF) C Függeléke ír elő.  

ADN
A veszélyes áruk nemzetközi belvízi szállításáról szóló Európai megállapodás 1941-ben jött létre és Nemzetközi jogforrásként alkalmazzák. Az Európai államok a belvízi hajózásánál ezt tekintik irányadónak. A Dunán történő veszélyes áru szállítás tekintetében az ADN-D, tartalmazza, a rájuk vonatkozó többletszabályokat.

IMDG Kódex
Az IMDG Kódex, vagyis a Veszélyes Áruk Nemzetközi Tengerészeti Kódexe) az 1978. évi Jegyzőkönyvvel módosított „Életbiztonság a tengeren” tárgyú 1974. évi Nemzetközi Egyezménye. Az IMDG Kódex tengeri környezetvédelmi előírásrendszerének jogi alapjait az 1978. évi jegyzőkönyvvel módosított „A hajók által történő tengerszennyeződés megelőzéséről szóló 1973. évi nemzetközi egyezmény” adja.

ICAO TI / IATA DGR
  • Nemzetközi Polgári Repülésügyi Szervezet Veszélyes Áruk Légi Szállításának Biztonságát szolgáló Műszaki Utasítások
  • Nemzetközi Légi Fuvarozási Egyesület Veszélyes Áru Szabályzata
Bár az ICAO TI az elsődleges jogforrás, s ebből készül az IATA DGR is, mégis a légitársaságok az üzleti szabályzataik alapján a IATA DGR betartása a fontos.