Szmog


A szmog fogalma és néhány alapinformáció
A szmog a légszennyező anyagoknak a határértékeket nagy területen és huzamos időn át, jelentős mértékben meghaladó felhalmozódása. A szó angol eredetű a smoke (füst) és a fog (köd) szavak összeillesztéséből alakult ki a smog szó, amelyet magyarul füstködnek is nevezünk.
A szmog kialakulásában három tényezőnek van meghatározó szerepe:
1. nagymértékű légszennyező anyag kibocsátás
2. kedvezőtlen meteorológiai körülmények, úgy mint szélcsend és inverzió
3. kedvezőtlen domborzati tényezők (szűk völgyek)
A szmognak alapvetően két fajtája van:
1. oxidáló, vagy nyári szmog (fotokémiai szmog)
2. redukáló, vagy téli szmog.
Szmog kialakulása és típusai
1. redukáló, vagy téli szmog
Nagy mennyiségű fosszilis tüzelőanyag, elsősorban szén eltüzelésekor alakul ki. A téli szmog jellemző szennyezőanyagai a kén-dioxid, szén-monoxid, a korom és a különböző szilárd szennyezőanyagok, mint például a szálló por. A szén eltüzelése során ezek a szennyezőanyagok kerülnek ki a levegőbe.
Leggyakrabban a november és január közötti időszakban fordul elő, mert ekkor adottak a meteorológiai körülmények, valamint ekkor a legmagasabb a légszennyező- anyag kibocsátás is. Jellemzően a reggeli és kora esti órákban éri el maximumát, ami részben a kibocsátással, részben a meteorológiai körülményekkel van összefüggésben.
Elsősorban légzőszervi megbetegedéseket okoz, így köhögést válthat ki, asztmarohamot idézhet elő, de súlyos esetben tüdőödémát is okozhat és a szilárd szennyezőanyagok a keringési megbetegedésben szenvedők tüneteit is súlyosbíthatják. A szmogra különösen érzékenyek a csecsemők, időskorúak és a légzőszervi, vagy keringési megbetegedésben szenvedők.
2. fotokémiai szmog
A szmog a közlekedési kibocsátásokhoz köthető. A fotokémia szmog kialakulásához napsütéses, szélcsendes, vagy gyenge széljárás szükséges.
Ez a szmogtípus június-szeptember között jön létre elsősorban, mert ekkor adottak a meteorológiai feltételek a szmog kialakulásához.
A fotokémiai szmog fejfájást okozhat, nyálkahártya irritációt eredményezhet, nehéz légzéssel, rosszulléttel jár, de legrosszabb esetben növelheti a halálozás gyakoriságát is. A legveszélyeztetettebbek itt is a csecsemők, idősek, a légzőszervi és keringési megbetegedésben szenvedők.
Füstködkatasztrófa vagy szmogkatasztrófa
Akkor beszélhetünk szmogkatasztrófáról, ha a szmog következtében tömeges megbetegedések fordulnak elő, esetenként a halálesetek számának gyakoribbá válásával. Az áldozatok jellemzően a lakosság legérzékenyebb csoportjaiból kerülnek ki, így az idősek, a fiatalkorúak és csecsemők, valamint a keringési és légzőszervi megbetegedésben szenvedők.
Szmogriadó, vagy füstködriadó
A szmogriadóval kapcsolatos intézkedések rendszere, amelyet súlyos szmog esetén, a lakosság egészségének megóvása érdekében rendelnek el. Hazánkban füstköd-riadóra akkor kerül sor, ha a légszennyezettség tartósan és nagy területen meghaladja egy vagy több légszennyező anyag tájékoztatási, vagy riasztási küszöbértékét (szmoghelyzet). A füstködriadó elrendelését Magyarországon a 306/2010. (XII.23.) kormányrendelet szabályozza. A szmogriadót a közegészségügyi és a közlekedési hatóság, valamint a környezetvédelmi felügyelőség véleménye alapján, a meteorológiai előrejelzések figyelembevételével kell elrendelni. Azokon a településeken, ahol szmoghelyzetek előfordulásával számolni kell és a légszennyezettség mérésének feltételei adottak, ott szmogriadó-tervet kell készíteni. Szmoghelyzet esetén a szmogriadó tervben foglaltak alapján tájékoztatni kell a lakosságot és a tervnek megfelelően korlátozni, vagy tiltani lehet a légszennyezőanyag kibocsátást.