Megye általános jellemzése



Heves megye topográfiailag az Északi-középhegység és az Alföld határterületeit foglalja magába. A két nagytáj találkozása fokozza a térség változatos arculatát. A térség természetföldrajzi határai: É-on a Heves-Borsodi-dombság, K-en a Bükk-hegység nyugati fele, D-en az Alföld északi pereme a Tisza-tóval, Ny-on a Zagyva völgy. A megye hazánk kisebb területű megyéi közé tartozik, területe az országénak 3,9 %-a.
 
Területe: 3 630 km2
Lakosságának létszáma: 330 000 fő
Népsűrűsége: 86,4 fő/km2
Megyeszékhelye: Eger
 
1.1. A megye domborzati viszonyai
 
A megye változatos természetföldrajzi adottságát bizonyítja, hogy mint mezőrégió jelen van a Mátravidék (Központi-Mátra, Mátraalja, Mátralába), Bükkvidék (Központi-Bükk, Bükkalja), Észak-Magyarországi medencék (Felső-Zagyva-Tarna közti dombság, Gömöri-Hevesi dombság), Közép-Tiszavidék, Észak-alföldi Hordalékkúp-síkság (Tápió-Galga-Zagyvavidék, Gyöngyös-Hevesvidék).
A Zagyva és a Tarna között helyezkedik el hazánk legmagasabb hegysége a Mátra. Eredetét és felépítését nézve a Kárpátok vulkanikus eredetű, belső övezetének tagja. A megye területén található Magyarország (illetve a Mátra) legmagasabb pontja: Kékestető.
A megye keleti részén helyezkedik el a Bükk hegység. A hegység fő tömegét triász mészkő építi fel.
Észak-Magyarországi medencék a Mátra és a Bükk északi homlokterében helyezkednek el. A medencék felszíne dombvidéki jellegű.
Észak-alföldi Hordalékkúp-síkság alig észrevehetően válik el a Mátraalja és a Bükkalja törmeléklejtő övezetétől. A vidék mélységbeli magvát a bükki jellegű üledékek alkotják. A síkság Heves megyére eső nyugati részét a Zagyva, középső területén a Gyöngyös, a Tarna és a bele torkolló mátrai patakok, keleten a Laskó és Eger patakok hordalékkúpjai építik.
 
1.2. A megye vízrajza (felszíni vizek, felszín alatti vizek, víztározók adatai)
 
A megye természetes vízkészlete szegény, és ezek területi és időbeni eloszlása kedvezőtlen. A felszíni vízfolyások vízhozama kicsi, a vízjárások szélsőségesen ingadoznak. A Zagyva-Tarna-Galga vízrendszere a Mátra és a Cserhát vizeit, az Eger és a Laskó patak a Bükk nyugati oldalának vizeit gyűjti össze és szállítja a Tiszába.
 
Így a megyében található jelentős vízfolyások:
  • Tisza
  • Zagyva
  • Tarna
  • és az említett patakok.
A Tisza folyó megyénket érintő szakaszán található Magyarország második legnagyobb tava a Tisza-tó. A megyében ezen kívül több kisebb víztározó található.
 
1.3. A megye úthálózata
 
A meglévő úthálózat a megyét elég arányosan tagolja, biztosított az összeköttetés az ország más részeivel kelet-nyugati irányban, illetve a hegyvidéki területeken keresztül észak-dél irányban is.
A megye teljes úthálózata: 1168 km.
 
 
1.4. A megye vasúthálózata
 
A megye vasúti hálózata szerkezet és funkció szempontjából négy csoportra osztható:
  • Az országos fővonalaknak a megyén keresztül haladó része;
  • Az országos fővonalakra ráhordó megye területén haladó vonalak;
  • A megye területén lévő helyi igényeket kielégítő normál és keskeny nyomközű közforgalmú vasúti vonalak;
  • A megye területén lévő közforgalomra nem nyitott ipari üzemeket kiszolgáló iparvágányok.


Az országos fővonalak:

  • Budapest-Miskolc fővonal
  • Hatvan-Somoskőújfalu fővonal
Az országos fővonalakra ráhordó megye területén haladó vonalak:
  • Vámosgyörk-Gyöngyös szárnyvonal;
  • Kál-Kápolna-Kisterenye vonal;
  • Kál-Kápolna-Kisújszállás vonal;
  • Füzesabony-Debrecen vonal;
  • Eger-Szilvásvárad vonal;
  • Hatvan-Szolnok vonal.
 
Jelentősebb vasúti csomópontok:
  • Hatvan
  • Vámosgyörk
  • Kál-Kápolna
  • Füzesabony
  • Eger
 A megye területén fellépő veszélyeztető tényezők
 
A 20/1998. (IV. 10.) BM rendelet 11 §-a alapján a megye területén a felsorolt kiváltó okok közül az alábbiak kialakulásával lehet számolni:
 
1.   ár és belvíz;
2.   vízszennyezés élő vizekben, ivóvízkészletekben;
3.   rendkívüli időjárási körülmények, úgymint a nagymennyiségű csapadék (eső, hó), szélvihar, aszály;
4.   földrengés, földcsuszamlás;
5.   veszélyes anyagok előállítása, felhasználása, tárolása;
6.   veszélyes anyagok szállítása közúton, vasúton, vízi és légi úton;
7.   veszélyes hulladékok hatásai;
8.   robbanás üzemi környezetben, lakókörnyezetben;
9.   tűzeset, ha az a lakosságot vagy az anyagi javakat tömeges mértékben veszélyezteti;
10. energetikai közüzemi rendszerek zavarai, leállása;
11. jellemzően visszatérő tömegmozgások, torlódások;
12. járvány, járványveszély, állat-egészségügyi járványveszély;
13. nukleáris veszélyhelyzet;
14. terrorcselekmények, illetve az azzal való fenyegetés hatásai;
15. bajbajutott légi járművekkel kapcsolatos tevékenység.
 
Katasztrófavédelmi osztályok:
piros - I. Katasztrófavédelmi osztályba sorolt települések elhelyezkedése Heves megyében
sárga - II. Katasztrófavédelmi osztályba sorolt települések elhelyezkedése Heves megyében
zöld - III. Katasztrófavédelmi osztályba sorolt települések elhelyezkedése Heves megyében