Az iparbiztonsági szakterület bemutatása


A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény (a továbbiakban: Kat.) és annak végrehajtási kormányrendeletében meghatározott feladatok ellátására, azzal összhangban a katasztrófavédelmi szervezetnél, 2012. január elsejével új szervezeti struktúra alakult. A három pillérre épülő struktúra (iparbiztonság, polgári védelem és tűzvédelem) az országos, a területi (megyei) és helyi (kirendeltségi) szinten is megjelenik. A szakmai feladatok ellátására létrehozott Megyei Főfelügyelőség iparbiztonsági szakterületének tevékenysége három fő területet felügyel, melyek a következők: a veszélyes ipari üzemek hatósági felügyelete, a veszélyes áruk szállításának ellenőrzése és a létfontosságú rendszerek és létesítmények védelme.

Veszélyes üzemek hatósági felügyelete:

A katasztrófavédelem veszélyes ipari üzemekkel kapcsolatos hatósági, engedélyezési, felügyeleti, ellenőrzési feladatai az iparbiztonság megjelenésével kiterjednek több, eddig nem szabályozott veszélyes tevékenységre is. A Kat. IV. fejezetének hatálya kiterjed a Magyarország területén működő veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemekre, létesítményekre. A törvény értelmében az olyan gazdálkodó szervezetek minősülnek veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemeknek, ahol a jelen lévő veszélyes anyagok mennyisége (beleértve a technológia irányíthatatlanná válása miatt várhatóan keletkező veszélyes anyagokat is) eléri a 219/2011. (X.20) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Korm. r.) meghatározott küszöbértékeket. Ez alapján megkülönböztetünk alsó, illetve felső küszöbértékű veszélyes anyaggal foglalkozó üzemeket, melyek működését nemcsak a magyar jogszabályok, hanem egy nemzetközi irányelv (SEVESO II.) is meghatározza. Ezen kívül a veszélyes üzemek köre a 2012. január 1-én hatályba lépő Kat. és Korm. r. értelmében kibővült. Az alsó küszöbérték 25%-át elérő, de azt meg nem haladó mennyiségben tárolt veszélyes anyagokat feldolgozó, tároló vagy gyártó gazdálkodó szervezetek a küszöbérték alatti üzem elnevezést kapták, melyen belül megkülönböztethetünk ún. kiemelten kezelendő létesítményeket.

A küszöbérték alatti üzem üzemeltetőjének a veszélyes anyagokkal kapcsolatos tevékenységet a külön jogszabályban meghatározott módon és adattartalommal a katasztrófavédelmi hatóságnak be kell jelentenie. Amennyiben az üzemeltető ezt elmulasztja és az üzem felderítésre kerül, úgy a katasztrófavédelmi hatóság hivatalból kezdeményezi az engedélyezési eljárást, valamint nem engedélyezett veszélyes tevékenység végzése miatt katasztrófavédelmi bírságot szab ki, melynek mértéke akár több millió forint is lehet.

A katasztrófavédelmi hatóság a veszélyes üzemek felügyelete során a veszélyes tevékenység folytatását megtilthatja, felfüggesztheti, korlátozhatja, valamint a 208/2011.(X.12.) Korm. rendelet 2. mellékletében szereplő szabálytalanságok esetén, katasztrófavédelmi bírság kiszabására is jogosult. A jogerősen kiszabott bírságokat – 2012. január 1-jétől – a BM OKF által vezetett 10023002-00283494-20000002 számú bírság letéti számlára kell befizetni átutalással.

Veszélyes áruk szállításának ellenőrzése:

A biztonságos és zavartalan közlekedés alapvető feltétele, hogy a közlekedési szabályokat mindenki betartsa és számíthasson arra, hogy azokat mások is betartják, különös tekintettel a veszélyes árut szállító járművek esetén. A katasztrófavédelmi szervek 2001. óta vesznek részt a veszélyes áruk közúti szállításának (ADR) ellenőrzésében.

A 2012. január 1-től hatályos 312/2011. Korm. rendelet alapján a veszélyes áru szállítás ellenőrzés és bírságolási jogosítványaink kiterjednek a vasúti és vízi szállítási ágazatokra is. Ennek oka, hogy mindhárom alágazatban jelentős mennyiségű veszélyes anyag mozog, melyek potenciális veszélyforrást jelentenek a lakosságra. Ezért minden állampolgár jól felfogott érdeke, hogy a szállítási alágazatok valamennyi területén a veszélyes anyag fuvarozás, a hatályos jogszabályoknak megfeleljen.

A veszélyes áru szállítás ellenőrzését a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság helyi szervei, mint elsőfokú hatóság látják el önállóan és/vagy a társhatóságokkal együtt, a megye közútjain a járművek megállítására alkalmas előre kijelölt vagy eseti helyein, a vasúti szállítás területén elsősorban határállomásokon, rendező pályaudvarokon. Vasúti veszélyesáru-továbbítás ellenőrzést a vasúti közlekedésről szóló törvény szerinti a vasúti pályahálózat működtetését végző vasúti társaság irányítójának értesítése mellett lehet megkezdeni.

Fontos tudni, hogy:

  • a katasztrófavédelmi hatóságnak nem csak a jelölt járművek ellenőrzésére van jogosítványa, de az ún. „nem jelölt” (látszólag nem veszélyes árut szállító) járműveket is jogosult ellenőrizni.
  • Az átvizsgálásra kiválasztott járműveket az érvényben lévő KRESZ jogszabály értelmében a katasztrófavédelmi hatóság ellenőrei önállóan, társhatóság (rendőrség bevonása nélkül) is megállíthatják.
  • a katasztrófavédelmi hatóság nemcsak a veszélyes áru, hanem a veszélyes hulladék szállításának ellenőrzésére is jogosult.
  • a hatóság jogosult a mezőgazdasági vegyszerek és üzemanyagok mezőgazdasági vontatóval vagy lassú járművel vontatott pótkocsival történő közúti szállításának ellenőrzésére.
  • a veszélyes áru szállítási szabályok előírásai alapján a veszélyes áruk szállításában résztvevőknek az ellenőrzéshez szükséges minden, saját feladataikra vonatkozó információt haladéktalanul az illetékes hatóság, illetve képviselője rendelkezésére kell bocsátaniuk.
  • ha az illetékes hatóság azt tapasztalja, hogy az veszélyes áru szállítási szabályok előírásait nem tartották be, megtilthatják a küldemény feladását, vagy megszakíthatják az áru továbbítását, amíg a hiányosságokat ki nem küszöbölik, illetve más, megfelelő intézkedést is hozhatnak. A jármű feltartóztatása történhet a helyszínen, vagy biztonsági okokból kiválasztott más helyen. Ezek az intézkedések azonban nem zavarhatják jelentősen a közlekedést.


A szabálytalan veszélyes áru szállítás során vizsgált és érintett felelősök közigazgatási bírság megfizetésére kötelezhetők. A jogerősen kiszabott bírságokat – 2012. január 1-jétől – a BM OKF által vezetett 10023002-00283494-20000002 számú bírság letéti számlára kell befizetni átutalással.

A katasztrófavédelmi eljárások eredményeként befolyt bírságok minden esetben a központi költségvetés bevételét képezik.

A létfontosságú rendszerek és létesítmények védelme (kritikus infrastruktúra védelme):

Kritikus infrastruktúrán: egy országon belül a lakosság szellemi és tárgyi életfeltételeit megteremtő, a gazdaság működését elősegítő vagy lehetővé tévő azon szervezetek, létesítmények, létesítményrendszerek, hálózatok összessége vagy ezek részei, amelyek megsemmisülése, szolgáltatásaik vagy elérhetőségük csökkenése, egy adott felhasználói kör létére, lét- és működési feltételeire negatív hatással jár.

Az új főfelügyelőségi szervezeti struktúrával lehetővé válik a kritikus infrastruktúrákkal kapcsolatos tevékenység ágazatokon belüli és azokon átnyúló szabályozása, a gazdaság működését elősegítő, létesítmények működésének megzavarásából fakadó negatív következmények megelőzése. Ezáltal az ezekre való felkészülés és védelmük, a potenciálisan veszélyes tevékenységek környezetében élő lakosság védelme egy egységesebb biztonságpolitikai szemlélettel kezelhetőbbé válik.

Kiemelt, „supervisori” hatósági jogkör:

A Kat. alapján a katasztrófavédelem területi szerve koordinálja a veszélyes üzemek hatósági ellenőrzéseit, erre utal a „supervisori” (főhatósági) elnevezés. Ennek során lakossági bejelentésre vagy előre tervezett ellenőrzésként a katasztrófavédelem kezdeményezi az érintett üzem komplex/átfogó hatósági ellenőrzését, több civil és rendvédelmi társhatóság bevonásával. A közös ellenőrzésről készített dokumentumokat, hatósági döntéseket a katasztrófavédelmi hatóság gyűjti, összefogja, kirívó szabálytalanság esetén rendkívüli intézkedéseket foganatosít. Az iparbiztonsági szakterületen az ilyen fajta ellenőrzések eredményeképpen nő a lakosság biztonságérzete, csökken az üzemzavarok vagy a súlyos üzemi balesetek valószínűsége, valamint magasabb szinten valósul meg az adott veszélyes üzem vezetőségének biztonságpolitikája.