Hírek, tájékoztató anyagok


Megalakult a Heves Megyei Tűzmegelőzési Bizottság

Január 30-án megalakult a Heves Megyei Tűzmegelőzési Bizottság - szakmai tanácsadó, javaslattevő és kommunikációs szervezet -, mely az emberi élet védelmét, a tűzesetek megelőzését, a károk mérséklését tűzte ki célul.
Csontos Ambrus tű. mk. dandártábornok, megyei igazgató, a testület elnöke a tűzmegelőzési bizottság alakuló ülésénismertette a főbb célkitűzéseket. Kiemelte, hogy a széleskörű tájékoztatásra főleg a szezonális feladatok terén van szükség. Tavasztól a vegetációs tűzesetek megelőzésében, az erdők tűzvédelmében szeretne aktív szerepet vállalni a bizottság, és további cél a tüzelő- és fűtőberendezések biztonságos üzemeltetésének, a kémények karbantartásának támogatása. Továbbá nagy szerepet kap a szén-monoxid mérgezés veszélyeire való figyelmeztetés, valamint a nevelési, oktatási intézmények tűzvédelmi tevékenységének támogatása.

 
A Heves Megyei Tűzmegelőzési Bizottság tagjai az alábbi szervezetek:
- Heves Megyei Önkormányzat
- Heves Megyei Rendőr-főkapitányság
- Észak-magyarországi Mentőszervezet
- Heves Megyei Tűzoltó Szövetség
- Heves Megyei Vízmű Zrt.
- Heves Megyei TŰZKÉV Kft.
- Heves Megyei Kormányhivatal szakigazgatási szervei:
- Építésügyi Hivatal
- Erdészeti Igazgatóság
- Földhivatal
- Földművelésügyi Igazgatóság




 

Előzzük meg a szén-monoxid-mérgezéseket!

A téli időszak sajnálatos velejárója, hogy mindennapossá válnak a szén-monoxid-mérgezéssel kapcsolatos hírek. A szén-monoxid jelenlétét nem érzékeljük, mivel színtelen, szagtalan, a szervezetre gyakorolt hatásai (rosszullét, szédülés, hányinger, fáradtság) könnyen összetéveszthetőek egyéb betegségek tüneteivel. Az akár halálos kimenetelű esetek néhány egyszerű és könnyen betartható szabállyal megelőzhetők. Ebben próbál meg ez a kiadvány a műszaki életben kevésbé jártas emberek számára is segítséget nyújtani.
Szén-monoxid-mérgezés elsősorban valamely tüzelő berendezés nem megfelelő üzemeltetése miatt fordulhat elő. A másik veszélyforrást a gépjárművek zárt térben (garázs, mélygarázs, alagút) történő üzemeltetése jelenti; kerüljük az ilyen helyeken való huzamos tartózkodást, a járművet csak a feltétlenül szükséges ideig járassuk és ha van ilyen, figyeljük a szén-monoxid-érzékelő jelzését. A tragédiák többsége a tüzelőberendezések használata során történik, és miután ez a problémakör összetettebb, ezzel részletesebben foglalkozunk.

A balesetek megelőzését úgy alapozhatjuk meg legjobban, hogy a tervezéssel, kivitelezéssel és az üzembe helyezéssel megfelelő szakembert bízunk meg. Soha ne becsüljük alá ezeket a feladatokat, a tervező, a tervek szerint eljáró kivitelező és az üzembe helyezéshez szükséges szakemberek gondos munkája garancia lehet a műszaki követelményeknek megfelelő és biztonságos rendszerek működésére.

A legtöbb tüzelőberendezésnek elengedhetetlen része az égéstermék-elvezető, a kémény. Amennyiben a kémény járata leszűkül (behulló tégla, vakolat, beköltöző madarak, darazsak stb. miatt), úgy a helyiség levegőjét használó, nyílt égésterű hőtermelő-berendezésből az égéstermék egy része vagy egésze a helyiségbe áramlik vissza. Ha ez bekövetkezik, a lakásban lévő levegő szén-monoxid-koncentrációja drasztikusan megemelkedik.

A kémények fokozott igénybevételnek vannak kitéve (korrózió, fagy, dinamikus hőterhelés, lerakódások, stb.), emiatt az említett keresztmetszet-szűkületek előbb-utóbb óhatatlanul kialakulhatnak. Ezért elengedhetetlen a kémények rendszeres ellenőrzése, ezek során ugyanis a hibák felderíthetőek, megszüntethetőek, a tragédia pedig megelőzhető. A saját érdekünk tehát, hogy ne akadályozzuk a rendszeres kéményseprői ellenőrzést, felülvizsgálatot, szükség szerint a kémény tisztítását, és fogadjuk meg a szakember tanácsait.
A helyiségekben lévő szálló por és vízgőz szennyezi a tüzelőberendezés hőcserélő felületeit, ez gátolja az égéstermék elvezetését, ami szintén kedvez a szén-monoxid keletkezésének. Bár csak ötévenként kötelező a gázfogyasztó-berendezéseket szakemberrel felülvizsgáltatni, kifejezetten javasolt ezt gyakrabban, akár évente elvégeztetni. Ez egyébként a berendezések olcsóbb üzemeltetéséhez is hozzájárul.

Új tüzelőberendezések kiválasztása során célszerű a külső levegőt közvetlenül használó, a helyiségek légterétől függetlenül üzemeltethető, zárt égésterű berendezéseket előtérbe helyezni. Ilyenek és szakszerű égéstermék-elvezetők használata esetén gyakorlatilag kizárhatjuk a szén-monoxid megjelenését.

A hőtermelő-berendezések üzemeltetéséhez nélkülözhetetlen az égéshez szükséges oxigén. Nyílt égésterű (a helyiség légterével összeköttetésben lévő égésterű) tüzelőberendezések esetén az oxigén a helyiségek levegőjéből származik, ami az épületbe szellőző rácsokon és a hagyományos ajtók és ablakok légrésein keresztül jut be. A fűtési költségek csökkentése miatt napjainkban igen népszerű a nyílászárók cseréje. Számolni kell azonban azzal, hogy légáteresztő képességük minimális, ezért jelentősen csökken az épületbe bejutó oxigén mennyisége. Ha egyéb mód nincs a levegő pótlására, akkor a tüzelőberendezés gyorsan elhasználja az égéshez a helyiség oxigénjét, és a levegő-utánpótlás hiánya miatt a kémény – még ha jó állapotú, akkor sem – nem képes az égésterméket elszállítani. Egyre tökéletlenebb égés alakul ki, és a szén-monoxid halálos mennyiségben való megjelenése csak idő kérdése.
Más épületgépészeti berendezések is jelentősen rontják a tüzelőberendezés levegőellátását és az égéstermék elvezetését: konyhai páraelszívók, mellékhelyiségek szagelszívói, különböző tüzelőanyaggal üzemeltetett kéményes, nyílt égésterű tüzelőberendezések lakáson belüli együttes üzemeltetése, központi porszívó, szárítós mosógép, mobil klíma. Főleg akkor, ha az épület minimális légáteresztő képességű nyílászárókkal van felszerelve, ezek a berendezések képesek megfordítani a kéményekben az áramlás irányát, az égéstermék tehát nem tud távozni, és a berendezés közelében elindul a szén-monoxid dúsulása. A kandallók kéményei ugyanilyen hatást fejtenek ki a gázzal üzemelő berendezések kéményeire (nem feltétlenül a kandalló termeli a szén-monoxidot, hanem a kandalló üzemeltetése során a gáztüzelő-berendezés kéményében fordul meg az áramlás iránya).

Ha minden óvintézkedést megtettünk, berendezéseinket, épületgépészeti rendszerünket műszakilag megfelelő állapotban tudjuk, de még növelni akarjuk a biztonságunkat, akkor vásárolhatunk és használhatunk szén-monoxid-érzékelőt. Az érzékelők akkor tudják betölteni kellőképpen funkciójukat, ha megbízható típust szerzünk be, azt a gyártó előírásainak megfelelően telepítjük és használjuk, az érzékelőt élettartama (általában 5 év) lejárata előtt lecseréljük. A szén-monoxid-érzékelők használata jelenleg nem kötelező, de miután életet menthet, mindenképpen ajánlott.

Javasoljuk, hogy ismerje meg a szén-monoxid-mérgezés veszélyességét, a kockázatot ne becsülje alá csak azért, mert „eddig is minden rendben volt”. Összegzésképpen az alábbiakat tanácsoljuk:
  • Gondoskodjon arról, hogy a kéményseprők a rendszeres ellenőrzést elvégezhessék, a feltárt hiányosságok megszüntetésével együttjáró költségeket ne tekintse feleslegesnek, az a biztonság alapfeltétele!
  • Rendszeres időközönként vizsgáltassa meg, hogy tüzelőberendezései megfelelőek!
  • Körültekintően üzemeltesse tüzelőberendezéseit, mindig gondoskodjon megfelelő levegő-utánpótlásról!
  • Használjon szén-monoxid-érzékelőt, válasszon megfelelő típust és tartsa be a gyártó előírásait!
 

Tájékoztatás termőföld hasznosítási, vagy mellékhasznosítási kötelezettség teljesítésének elmulasztását követő szankciókról

A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 5. §-a a földhasználó részére hasznosítási, ideiglenes hasznosítás, mellékhasznosítás kötelezettséget ír elő.
-A földhasználó köteles a termőföldet művelési ágának megfelelő termeléssel hasznosítani, vagy termelés folytatása nélkül a talajvédelmi előírások betartása mellett a gyomnövények megtelepedését és terjedését megakadályozni (hasznosítási kötelezettség).
-Szőlőt és gyümölcsöst a művelési ágának megfelelő termeléssel kell hasznosítani.
-Ha a termőföld más célú hasznosítását engedélyezték, a földhasználó köteles a termőföld engedélyezett célú felhasználásáig a hasznosítási kötelezettségét teljesíteni (ideiglenes hasznosítás).
-A földhasználó köteles a termőföldnek nem minősülő ingatlanon a növényzet gondozását rendszeresen elvégezni, ha ez az ingatlan más célú hasznosításának megfelelő területfelhasználást nem akadályozza, illetőleg nem korlátozza (mellékhasznosítás).
 
-A fentieket az ingatlanügyi hatóság rendszeresen ellenőrzi. Mulasztás esetén az ingatlanügyi hatóság földvédelmi bírsággal sújtja a földhasználót. Ha a földhasználati nyilvántartásban nincs bejegyzett földhasználó, a földvédelmi bírságot a tulajdonossal szemben kell kiszabni.
 
2013. év januárjától szigorodtak a jogszabályi előírások a szabad téri tüzek és az azokkal okozott károk visszaszorítására érdekében.
 
A tűzvédelmi hatóság tűzvédelmi bírsággal sújtja azon termőföld használót, aki termőföld hasznosítási, vagy mellékhasznosítási kötelezettségének nem tesz eleget(pl.: termelés folytatása nélkül a talajvédelmi előírások betartása mellett a gyomnövények megtelepedését és terjedését nem akadályozza meg).
A kiszabott tűzvédelmi bírság összege 60.000 – 200.000 Ft-ig terjedhet.
 
A tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és balesetbiztosításáról szóló 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet 8. § (2) bekezdése alapján a tűzvédelmi bírság ugyanazon tényállás mellett - az azonnal megszüntethető szabálytalanságok kivételével - a tűzvédelmi bírságot kiszabó jogerős határozat közlését követő két hónap elteltével szabható ki ismételten.
 
 

Heves Megyei Tűzmegelőzési Bizottság 2013. évi munkaterve

A tűzvédelem elért eredményeire alapozva, a stratégiai célok fegyelembevételével a Heves Megyei Tűzmegelőzési Bizottság (a továbbiakban: HMTB) fő céljai és feladatai az alábbiak szerint kerültek meghatározásra.
I. A HMTB 2013. évi főcélkitűzései
 
1.              Olyan megyei tűzmegelőzési tevékenység megvalósítása, amely a tűzoltási és tűzvizsgálati munka tapasztalatait hatékonyan használja fel.
2.              A tűzmegelőzéssel kapcsolatban gyakran ismételt kérdések gyors és informatív megválaszolásának koordinálása.
3.              Az időszakosan jelentkező tűzmegelőzést érintő kockázatokról a lakosság folyamatos tájékoztatása.
 
II. AZ HMTB 2013. évi Kiemelt feladatai

1.              Tűzmegelőzési célú tájékoztatási, oktatási, nevelési és felvilágosítási tevékenységet lát el.
 
2.              Meghatározza a megyei tűzmegelőzési tájékoztatási tevékenység célkitűzéseit és főbb irányvonalát.
 
3.               A tűzmegelőzési hatósági eljárások hatékonysága növelésének érdekében javaslataival, észrevételeivel, valamint háttéranyagok biztosításával nyújt támogatást.
 
4.               Végrehajtja a munkatervben a HMTB részére meghatározott feladatokat.
 
 
III. AZ HMTB 2013. évi feladatai
 
1.              Elemzi a tűzvédelmi törvény megyei vonatkozású szakmai és társadalmi hatásait.
Határidő: 2013. június 30. és 2013. december 31.
Felelős: ügyvezető elnök
 
2.              Hatályba lépést követően figyelemmel kíséri a jogszabályváltozások okozta tűzvédelmi szakmai és társadalmi hatásokat, ennek tükrében elősegíti az Országos Tűzvédelmi Szabályzat ismertetését és rendelkezéseinek érvényesülését.
Határidő: 2013. december 31.
Felelős: elnök és tagok
 
3.              Heves megye területén élő állampolgárokat, vagy gazdasági szereplőket érintő, vagy jelentős érdeklődésre számot tartó tűzmegelőzési kérdésekben tájékoztatókat ad ki és figyelmeztetésekkel, hasznos tanácsokkal látja el a lakosságot és a gazdaság szereplőit.
Határidő: 2013. december 31.
Felelős: elnök és tagok
 
4.              Tájékoztatót ad ki a fűtési szezon megkezdése előtt és azt követően a fűtési időszak végéig a szén-monoxid mérgezések megelőzésével kapcsolatos tudnivalókról.
Határidő: 2013. február 28.
Felelős: elnök és tagok
 
5.              Tájékoztatót ad ki a szabadtéri égetéssel kapcsolatos tudnivalókról.
Határidő: 2013. február 28.
Felelős: elnök és tagok
 
6.              Tájékoztatót ad ki az aratással kapcsolatos tűzmegelőzési tudnivalókról.
Határidő: 2013. május 31.
Felelős: elnök és tagok
 
7.              Tájékoztatót ad ki az erdők tűzvédelmével és a tűzrakó helyek használatával kapcsolatos tudnivalókról.
Határidő: 2013. május 31.
Felelős: elnök és tagok
 
8.              Tájékoztatót ad ki a mustgázzal kapcsolatos tudnivalókról.
Határidő: 2013. augusztus 31.
Felelős: elnök és tagok
 
9.              Tájékoztatót ad ki az égéstermék elvezetők (kémények) ellenőrzésével, tisztításával és műszaki felülvizsgálatával kapcsolatos tudnivalókról.
Határidő: 2013. szeptember 30.
Felelős: elnök és tagok
 
10.           Tájékoztatót ad ki a karácsony, advent biztonságos ünneplésével, valamint a pirotechnikai termékek használatával kapcsolatos tudnivalókról.
Határidő: 2013. november 30.
Felelős: elnök és tagok
 
11.           Közreműködik a megyében működő oktatási intézmények Ttv-ben meghatározott tűzvédelmi ismeretek oktatására irányuló tevékenységében.
Határidő: 2013. május 31.
Felelős: elnök és tagok
 
 

Tűzvédelem az aratás idején is

A nyári betakarítási munkák amellett, hogy nagy igénybevételt jelentenek a mezőgazdaságban dolgozóknak, igen tűzveszélyes is. Arra kellő körültekintéssel kell felkészülni, különösen fontos a betakarítási munkálatokban részt vevő erőgépek tűzvédelme, az aratásra, illetve a tarló és növényi hulladékok égetésére vonatkozó szabályok ismerete, betartása. Ezeket az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet tartalmazza.

A mezőgazdasági erő- és munkagépek, illetve az aratás tűzvédelmi szabályai

A szabályok betartása különösen fontos, évente több száz mezőgazdasági tüzet – gabonatábla-tüzet, valamint kazal-, illetve boglyatüzet – kell eloltaniuk a tűzoltóknak.

A kalászos termény betakarítási, kazalozási, szalmaösszehúzási és bálázási munkáiban csak a tűzvédelmi követelményeknek megfelelő, legalább egy, az érvényben lévő hatályos szabványoknak és jogszabályoknak megfelelő tűzoltókészülékkel is ellátott erő- és munkagép, valamint egyéb jármű vehet részt, amelynek tűzvédelmi felülvizsgálatát a betakarítást megelőzően az üzemeltető elvégezte. A jármű megfelelőségéről szemle során kell meggyőződni. Ennek tervezett időpontját nyolc nappal előbb írásban az illetékes katasztrófavédelmi kirendeltségre be kell jelenteni. A szemléről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek egy példányát a járművön el kell helyezni és a szemlét követő nyolc napon belül a katasztrófavédelmi kirendeltségnek meg kell küldeni.

Kötelező az akkumulátorok megfelelő védőburkolása, illetve kipufogó és a szikratörő éghető anyagoktól való megtisztítása legalább naponta egyszer. Figyelni kell arra is, hogy sehol se csepegjen az üzemanyag vagy hidraulika-folyadék, mert ez nagyban segítheti egy esetleges tűz terjedését. Fontos, hogy a munkagépet tilos a gabonatáblán, illetve tarlón üzemanyaggal feltölteni. A járműveken nyílt láng használatával járó karbantartást, javítást nem szabad végezni gabonatáblán, szérűn és a rostnövénytároló területén, hiszen e munka során üzemanyag folyhat el, amelyet a nyílt láng lángra lobbanthat.

Az aratást lehetőleg közút, illetőleg vasútvonal mentén kell először elvégezni, ezek mellett legalább három méter széles védőszántást kell kialakítani. Ugyanilyen védőszántást kell készíteni akkor, ha a munkaszünet idejére a kombájnt nem tudják a gabonatáblától, kazaltól legalább 15 méter távolságban leállítani. A munkálatok közbeni dohányzás veszélyeit is fontos szem előtt tartani, gabonatáblán még a járművek, erő- és munkagépek vezetőfülkéiben sem szabad dohányozni. Az aratás idejére a gabonatáblától 15 méterre kell dohányzó helyet kijelölni, ott vizet tartalmazó edényt kell elhelyezni.

A szalmaösszehúzást és kazalozást végző erőgépek csak olyan távolságra közelíthetik meg a szalmát és a kazlat, hogy az ne jelentsen gyújtási veszélyt, ugyanis az erőgépek kipufogócsöve könnyen lángra lobbanthatja a száraz szalmát. Az összehúzott szalma alapterülete nem haladhatja meg az ezer négyzetmétert, és a szabadban összerakott kazlak között legalább húsz méter távolságot kell tartani, vasúti vágánytól legalább száz, közúttól és erdőtől legalább huszonöt méterre kell elhelyezni ezeket.

A tarló- és a növényi hulladék égetésének szabályai

Magyarországon évtizedek óta végeznek tarlóégetést, amelynek egyik oka a monokultúrás termelés. Ez azt jelenti, hogy a gabonavetést követő évben is gabona kerül ugyanazon táblába, így a növény gombabetegségei fokozottabban megjelennek. A gombabetegségek elleni védekezés jelentős mennyiségű növényvédőszer alkalmazásával jár. Ennek kiváltására alkalmazott olcsóbb módszer a tarlóégetés. A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) kormányrendelet azonban egyértelműen tiltja a lábon álló növényzet, tarló és növénytermesztéssel összefüggésben keletkezett hulladék nyílt téri égetését. Ettől az előírástól azonban jogszabály eltérően is rendelkezhet. A kormányrendelet megsértése esetén a tarlóégetés környezetvédelmi bírsággal sújtható.

Amennyiben jogszabály lehetőség ad a tarló égetésére, az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységnek minősül és legalább 24 órával az égetés előtt a katasztrófavédelmi kirendeltségen írásban be kell jelenteni, továbbá az alábbi szabályokat be kell tartani. A tarlót egyidőben minden oldalról meggyújtani tilos, biztosítani kell ugyanis a vad elmenekülési lehetőségét. Csak tarlómaradványt lehet égetni, szalmát erre felhasználni tilos. Legalább három méter széles, de facsoportok, erdők mellett már hatméteres védőszántást kell alkalmazni. Lábon álló gabonatábla mellett még védőszántás alkalmazása esetén is tilos tarlót égetni. 30 hektárnál nagyobb területek égetését szakaszosan kell végrehajtani, az egyes szakaszokat védőszántással kell egymástól elválasztani. Egyszerre csak egy szakasz égethető. Az égetés idején a területtől függetlenül legalább egy traktort ekével a helyszínen készenlétben kell tartani. A tűz őrizetlenül nem hagyható, illetve ha már nincs rá szükség, azt el kell oltani. Az égetés után a területet át kell vizsgálni, és az izzó, parázsló részeket el kell oltani.

A tarlóégetések során a tűzvédelmi hatóság ellenőrzi, hogy megtörtént-e az előzetes bejelentés. Az előírások megsértése esetén a terület tulajdonosa, illetve az égetést végző ellen eljárás kezdeményezhető.

A fenti szabályok azért vannak, hogy meggondolatlanság, felelőtlenség miatt ne vesszen kárba az egész éves mezőgazdasági munka, a termés.

forrás: http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=tuzvedelem_gyik_valasz&gyik_id=181

 


Cél a szabadtéri tüzek megelőzése

Hazánkban az erdő- és vegetációtüzek szempontjából két veszélyeztetett időszak van, a kora tavaszi és a nyári. Az Országos Tűzmegelőzési Bizottság (OTB) elemezte a szabadtéri és vegetatív tüzekkel kapcsolatos tavalyi adatokat. A 2012-es nagy aszály miatt ezek a számok jelentős növekedést mutatnak, az országos átlagot is jelentősen meghaladó volt az emelkedés Heves megyében is.

A statisztikák elemzése nyomán született meg az a döntés, hogy a szabadtéri tüzek megelőzését célzó kisfilm készül (a http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=press_video_index2&vid=32 linken és Médiaszerveren tekinthető meg), emellett az OTB és a Heves Megyei Tűzmegelőzési Bizottság is kiemelt figyelmet fordít a megelőzést segítő tájékoztatásra, igyekszik elérni a lakosság széles körét. Ez azért nagyon fontos, mert a szabadtéri tüzek 99 százaléka valamilyen emberi tevékenységre vezethető vissza. Többnyire a gondatlanság áll a háttérben, de a tűzesetek igen nagy része mögött szándékosság húzódik meg, nem egyszer a felügyelet nélkül égetett kerti hulladék miatt keletkezik nagy kiterjedésű tűz.

A lakosság tájékoztatása érdekében elkészült egy plakát is, amelyet általános iskolákban és óvodákban helyeznek el. A Heves megyei általános iskolákba öt-öt darab plakát kerül, valamint a közoktatási intézmények is kapnak a tájékoztató anyagból. Az óvodák nagycsoportjaiba játékos foglalkoztató anyagot küld a bizottság, az óvodai pedagógusok számára útmutató készült. Heves megyében 4000 ismeretbővítő anyag támogatja a továbbiakban a nagycsoportosok felkészítését.

A plakátok és kiadványok a hónap végéig jutnak el az intézményekbe, kiosztásukban a katasztrófavédelem területi és helyi szervein kívül a közbiztossági referensek és a tankerületi igazgatók is tevékenyen részt vesznek.

Egy hektár erdőterület pusztulása több millió forintos kárt is okozhat, amit a tűzoltás költségei is növelnek. A hosszú távú probléma pedig abban rejlik, hogy egy erdő ökológiai regenerálódása akár 50-100 évig is eltart.


Sajtómeghívó - Szén-monoxid érzékelők ünnepélyes átadása

A fűtési szezon szinte minden napján lehet hallani a szén-monoxid-mérgezéssel kapcsolatos híreket. A balesetek és tragédiák a készülékek rendszeres karbantartásával és szén-monoxid-érzékelők használatával könnyen megelőzhetőek. Minden fűtési idényben vannak olyan halálesetek, amelyeket régebbi típusú kazán, ellenőrizetlen kémény vagy rossz kályha, gázkészülék okoz. A balesetek megelőzésére hatékony és olcsó megoldás a szén-monoxid-érzékelő használata, amely a kritikus szint feletti gázkoncentrációra hangjelzéssel hívja fel a figyelmet. A Heves Megyei Tűzmegelőzési Bizottság ezért kiemelt feladatként kezeli az ilyen esetek megelőzését.

Az Országos Tűzmegelőzési Bizottság összesen ezerhétszáz, a vonatkozó előírásoknak megfelelő szén-monoxid-érzékelőt vásárolt, amelyeket az ország különböző pontjain lévő, gázkészülékkel rendelkező közintézményeknek juttat el.

Ezekből az érzékelőkből a Heves Megyei Tűzmegelőzési Bizottság is kapott, amelyeket ünnepélyes keretek között ad át a kijelölt közintézmények részére.

 

A rendezvény időpontja:     2013. április 11. (csütörtök) 11,00 óra

A rendezvény helyszíne:      Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság

                                               3300 Eger, Klapka György út 11.

                                               Kistanácskozó

 

Csontos Ambrus tű. mk. dandártábornok, mint a Heves Megyei Tűzmegelőzési Bizottság elnöke egy-egy szén-monoxid-érzékelőt ajándékoz a megelőzési kampány részeként a nyitott égésterű, gázüzemű tüzelőberendezést használó közintézménynek. Ezen intézmények lakói vagy használói fokozottabban ki vannak téve a szén-monoxid-mérgezés veszélyének. Az átadott szén-monoxid érzékelő berendezésekkel a bent lakók biztonsága immáron biztosított lesz.

A fenti eseményre szerkesztőségük munkatársait ezúton is meghívom, egyben kérem, hogy a hallottakról a közvéleményt tájékoztatni szíveskedjenek.


Lakossági figyelemfelhívás szén-monoxid mérgezés veszélyeire

Felhívjuk a lakosság figyelmét a hirtelen megváltozott időjárás miatti fokozott lehűlés hatására intenzívebben használt fűtés veszélyeire!

Az erős szél miatt égéstermék visszaáramlás jöhet létre a lakások belső terében, ezért kérjük, fokozottan figyeljenek oda minden jelre, amely szén-monoxid jelenlétére utalhat.

A mérgezés kezdeti tüneteit gyakran nem értelmezik helyesen, ezért a szén-monoxid mérgezés olyankor is okozhat halálesetet, amikor a súlyos mérgezést hosszan tartó, jól észrevehető tünetek előzik meg. Az ájulást még nem okozó mérgezés tünetei összekeverhetők többek közt a migrén vagy az influenza bizonyos tüneteivel (fejfájás, szédülés, fáradtság, álmosság, hányinger, tudatzavar). A mérgezést elszenvedő tudatánál van, a mérgezés gyanúját gyakran felfogja, és azt is, hogy meghal, ha nem tesz valamit, egy bizonyos mérgezési fokon túl azonban már nem képes cselekedni. A mérgezésnek három fázisa van, amelyek az alábbiak:

  • Első szakasz: A mérgezést szenvedett nyugtalan, zavart vagy kábult, a feje is fájhat, szédülhet, hányhat. A bőre időnként cseresznyepiros lesz.
  • Második szakasz: Izomgörcsök a végtagokon, majd az egész testen, eszméletlenség. Az eszméletlenné vált beteg is hányhat, ami fulladást okozhat.
  • Harmadik szakasz: Izomellazulás, légzésbénulás, halál.

 

A fenti jelek észlelésekor azonnal szellőztessék ki a lakást és hívják a katasztrófavédelem 105-ös segélyhívó számát, illetve a mentőket a 104-es segélyhívó számon.


Erdő- és szabadtéri tüzek megelőzése

Az enyhébb tavaszi időjárás beköszöntével egyre többen választanak szabadtéri programot és tevékenységet, ennek során fokozott figyelmet kell fordítani az évről évre jelentkező veszélyforrásra: az erdőtűzre.

Az erdő- és szabadtéri tüzek szempontjából a tavasz a legveszélyeztetettebb időszak, ilyenkor Magyarországon évente több ezer helyen keletkezik tűz. Tavaly a lángok közel huszonkétezer esetben csaptak fel, eloltásuk mintegy százhetvenezer munkaórát igényelt a beavatkozók részéről. A szabadtéri tűzesetek különféle okokból gyulladhatnak, legtöbbjük azonban emberi gondatlanságra vezethető vissza. Az Országos és a Heves Megyei Tűzmegelőzési Bizottság éppen ezért kiemelt feladatként kezeli a vegetáció-tüzek megelőzését, az ezzel kapcsolatos figyelemfelhívást, tájékoztatást.

 

Megkezdődött az avar és a növényi hulladékok égetésének időszaka is, ilyenkor fokozott figyelemmel kell eljárni az erdőkön kívüli területeken is, hiszen a felügyelet nélkül hagyott tűz könnyen továbbterjedhet és életveszélyt jelentő, vagy súlyos kárt okozó tüzek forrásává válhat. A tüzet felügyelet nélkül hagyni nem szabad, a tűz gyújtójának pedig mindig gondoskodnia kell az eloltásról is. A szabad területen történő tűzgyújtás, továbbá a tarló és a növényi hulladékok égetésének tűzvédelmi előírásait az Országos Tűzvédelmi Szabályzat tartalmazza.

 

Az erdőtűz kockázata jelentősen függ az időjárási viszonyoktól, a száraz és szeles időjárás megfelelő feltételeket teremt az ilyen tűzesetek kialakulásához, továbbterjedéséhez.  Erdőtűz-veszélyes időszakban a vidékfejlesztési miniszter vagy az erdészeti hatóság tűzgyújtási, illetve látogatási tilalmat rendelhet el egyes erdőkben vagy akár az ország összes erdejében. Tűzgyújtási tilalom esetén az erdőkben – beleértve a kijelölt tűzrakóhelyeket is –, valamint az erdőterületek határától számított kétszáz méteren belül is tilos tüzet rakni!

 

Tűzgyújtási tilalommal és erdőtüzekkel kapcsolatos további információkért keresse fel a www.heves.katasztrofavedelem.hu vagy a www.nebih.hu oldalakat! Az Országos Tűzmegelőzési Bizottság megbízásából készült kisfilmet az alábbi linkre kattintva tekintheti meg:

http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=press_video_index2&vid=32

 

Kérem, hogy a propaganda filmet lehetőségeinek megfelelően a lakossággal minél szélesebb körben megismertetni szíveskedjen!


Előzzük meg a szén-monoxid mérgezést - kisfilm

A tavalyi és az idei évben is országszerte számos alkalommal történtek szén-monoxid mérgezések, amelyek tragikus kimenetelűek voltak. Megyénkben Hevesen két alkalommal is a lakók segítségére siettek a helyi tűzoltók, szerencsére ezeknél az eseteknél nem történt haláleset.

Az Országos Tűzmegelőzési Bizottság megbízásából elkészült egy propaganda film annak érdekében, hogy a szén-monoxid mérgezéseket megelőzzük.

A kisfilm letölthető a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság által létrehozott Médiaszerverről.

A regisztráció és bejelentkezés a médiaszerver felületére az alábbi linken lehetséges: http://media.katasztrofavedelem.hu

 

Kérem, hogy a propaganda filmet lehetőségeinek megfelelően a lakossággal minél szélesebb körben megismertetni szíveskedjen!