Helyi vízkárelhárítási tervek



Segédlet a települések vízkárelhárítási tevékenységéhez

Az önkormányzatok vízkárelhárítási feladatai

A vízkár-elhárítás jogi szabályozásának alapja az 1995. évi LVII, törvény (Vgtv) és az 1990. évi LXV törvény (Ötv). Törvényi szinten került meghatározásra: A vizek kártétele elleni védelem érdekében szükséges eladatok ellátását – a védőművek kiépítése, fejlesztése, fenntartása, üzemeltetése, valamint a védekezés – az állam, a helyi önkormányzatok, illetve a károk megelőzésében vagy elhárításában érdekeltek kötelezettsége. (Vgtv 16 §)
Az állam, pontosabban a jogszabályban meghatározott állami szervek a vizek kártételei elleni védelemmel, a védekezéssel összefüggő feladatait a Vgtv 2. § a kárelhárítási tevékenység szabályozásában, szervezésében, irányításában és ellenőrzésében, valamint a helyi közfeladatokat meghaladó védekezésben nevesíti. A törvény a vizek és közcélú vízi-létesítmények állami tulajdonából következően is rögzíti a vízkárelhárítással kapcsolatos állami feladatokat, így pl. az elsőrendű árvízvédelmi töltések, stb. fenntartását és azokon a tényleges védekezés ellátását.
A vízkár-elhárítással kapcsolatos helyi önkormányzati feladatok az Ötv. és Vgtv. szerint a helyi vízrendezést és vízkárelhárítást. az ár- és belvízmentesítést jelentik. A vízrendezés és a csapadékvíz-elvezetés, mint helyi közszolgáltatás került nevesítésre. A feladatok – mindig a települési vízkárok lehetséges okaira figyelemmel – a megelőző műszaki beavatkozások, fejlesztések megvalósítását, a vízelvezető rendszerek, védelmi létesítmények kiépítését és fenntartását, üzemeltetését, a védelmi tervek elkészítését, összességükben a vízkárok megelőzését szolgálják.
A hatályos joganyag szerint az önkormányzati feladatok – a teljesség igénye nélkül – a következők:
  • a legfeljebb két település érdekében álló árvízvédelmi művek létesítése, a helyi önkormányzat tulajdonában lévő védőművek fenntartása, fejlesztése és azokon a védekezés ellátása,
  • a település belterületén a patakok, csatornák áradásai, továbbá a csapadék- és egyéb vizek által okozott kártételek megelőzése - kül- és belterületi védőművek építésével - a védőművek fenntartása, fejlesztése és azokon a védekezés ellátása;
  • a természetes állóvizek, holtágak, patakok, partszakaszok szabályozása, fenntartása, partvédelme,
  • belvízelvezető művek, belvízcsatornák, tározók, szivattyútelepek létesítése, fenntartása, ezeken védekezés végrehajtása
  • a vizek kártételei elleni védelemmel összefüggő - külön jogszabályban meghatározott - feladatok ellátása.
A vizek kártételei elleni védekezés szabályairól szóló 232/1996. (XII. 26.) Korm. rendelet az előzőeken túl külön nevesíti a helyi vízkár-elhárítást is, mint önkormányzati feladatot. A vizek kártételei elleni védekezés műszaki feladatainak végrehajtása során az árvíz- és belvízvédekezésre kötelezetteknek az árvíz- és belvízvédekezésről szóló 10/1997. (VII. 17.) KHVM rendelet rendelkezéseit kell betartani. A miniszteri rendelet meghatározza a védekezésre felkészülés feladatait és a védekezés megszűnését követő feladatokat.
 
Az árvíz és belvízvédekezés céljából kiépített védőművek hiányában fellépő káros vizek elleni védekezés, továbbá az elöntések folytán a területen szétterült vizeknek a vízfolyásokba, csatornákba való visszavezetése a helyi vízkárelhárítás. Ennek műszaki feladatai az alábbiak:
  • felkészülés a védekezésre
  • a védekezés
  • a védekezés megszűnését követő intézkedések.
 
 
Felkészülés a védekezésre
 
A vízelvezető művek kiépítése:
 
A sikeres védekezés elsőrendű feltétele a vízelvezető művek (vízfolyások, csatornák, árkok) kiépítése, fejlesztése, védképes állapotban való tartása, működőképességének megőrzése, azaz a preventív védekezés, vagyis a védekezést megelőző tevékenység. A településeken jelentkező károk nagysága nagy mértékben csökkenthető, ha az önkormányzatok a helyi vízkár megelőzéséhez szükséges beavatkozásokat - a belterület vízrendezését - tudatosan megvalósítják. Az önkormányzat képviselőtestülete -ismerve a település vízkár problémáit- hivatott döntést hozni a szükséges vízrendezési beruházásokról, ehhez biztosítani a pénzügyi-gazdasági alapot, gondoskodni az elkészült művek fenntartásáról, üzemeltetéséről.
 
A védképes állapot fenntartása:
 
A felkészülés időszakában a már meglévő kiépített belterületi árvízvédelmi és vízelvezető műveken rendszeres fenntartással biztosítani kell az árhullám visszatartását, a kiépítési vízhozam kiöntés mentes levezetését. Az árvízvédelmi töltések gyepfelületét évente legalább kétszeri kaszálással, a töltéskorona járhatóságát rendszeres kátyúzással kell fenntartani, a műtárgyak üzemképességét rendszeres karbantartással kell biztosítani. A vízfolyások és csatornák medréből szükség szerint, de legalább évente egyszer el kell távolítani a lefolyást gátló növényzetet (fákat, cserjéket, víznövényzetet), az uszadékot, a belekerült hulladékot. Biztosítani kell továbbá a szivattyútelepek, szivattyúk üzemképességét.
A belterületen lévő záportározókat vagy a zápor tározására alkalmas területet szabadon kell hagyni. A záporvízzel való feltöltődés után haladéktalanul meg kell kezdeni a tározó leürítését.
A ciklikus fenntartási munkák az elhasználódás, rongálódás bizonyos mértékének elérésekor, nagyobb időközönként, de rendszeresen jelentkeznek. Csatornákon általában 3-5 évenként, vízfolyásokon 15-20 évenként - a feliszapolódástól függően - a nagyobb károk megelőzésére rendszeresen gondoskodni kell a medrek ismételt kotrásáról, és szükség szerint a burkolatok, műtárgyak, mederrézsűk hibáinak kijavításáról.
Az árvízvédelmi és a vízrendezési létesítmények megfelelő üzemeltetésének és fenntartásának alapfeltétele a művek rendszeres és szakszerű felülvizsgálata. Az árvízvédelmi és a belterületi vízrendezési művek állapotát ezért minden évben legalább egyszer - ősszel - ellenőrizni szükséges, és a megállapított hiányosságokat sürgősen meg kell szüntetni. Célszerű minden nagyobb árvíz és csapadéklevonulás után szemlét tartani és a keletkezett károkat azonnal helyreállítani. Az ellenőrzés során a belterülettel határos külterületeken bekövetkezett változásokat is figyelemmel kell kísérni (pl. művelési ág változás, erdőirtás stb.), a mély fekvésű beépített területek talajvízszint változását fel kell tárni. Javasolható a szomszédos önkormányzatok, az illetékes KÖVIZIG, vízgazdálkodási társulat képviselőjének meghívása is az ellenőrző bejárásokra.
 
A Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Miniszter 10/1997. /VII. 17./sz. KHVM. rendelete az árvíz- és belvízvédekezésről rendelkezik a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45.§-a (8) bekezdésének a.) pontjában kapott felhatalmazás alapján, összhangban a 232/1996. /XII.26./sz. Kormány rendeletben foglaltakkal. E rendelet az ár- és belvízvédekezési tevékenységre kötelezetteknek a vizek kártételei elleni védekezés műszaki feladatait határozza meg és rendelkezik a védekezési terv tartalmi követelményeiről. Az árvíz- és belvízvédekezéshez hasonlóan a védekezést megelőző felkészülési időszakban a helyi vízkárelhárítási feladatok zavartalan ellátásához is szükséges a védekezési tervek elkészítése, illetve rendszeres aktualizálása. A védekezési tervnek tartalmaznia kell mindazokat a nyilvántartásokat, adatokat, melyek az eredményes védekezéshez szükségesek.
A területileg illetékes környezetvédelmi és vízügyi igazgatóság az önkormányzatok védekezési terveinek elkészítéséhez:
  • szolgáltatja a befogadó állami főmű műszaki alapadatait
  • véleményezi az elkészített védekezési tervet
  • közreműködik az önkormányzati művek felülvizsgálatában.
  
A védekezési terv tartalmi követelményei:
 
Helyivízkárokkal veszélyeztetett dombvidéki települések, és belvízi elöntéssel veszélyeztetett síkvidéki települések
  • A település területi leírása:
    • A természetföldrajzi adottságok, domborzat ismertetése különös tekintettel azon jellemzőkre, melyek potenciális veszélyforrásként jelentkeznek (meredek domboldalakkal határolt területek, lefolyástalan, völgyfenéki területek stb)
    • A veszélyeztetett területek jellemzése, bemutatása, kiemelve a fontosabb objektumokat, a különösen veszélyeztetett területeket, létesítményeket
    • A korábbi években előfordult vízkáresemények és az ellenük való védekezési lehetőségek ismertetése bemutatása (Kiemelten azokat a vízkár eseményeket kell ismertetni, melyek a későbbiekben is megismétlődhetnek és azokat a védekezési beavatkozásokat célszerű leírni, mely egy későbbi vízkáresemény esetén is várhatóan eredményesen alkalmazható lesz.
  • A védelmi létesítmények ismertetése:
    • A település csapadékvizeit befogadó csatornák, vízfolyások ismertetése (általános jellemzés, tulajdoni és kezelői viszonyok, kiépítési és kapacitási paraméterek, nem megfelelő állapotó, vagy kapacitású szakaszok stb)
    • A vízlevezetés szempontjából fontos műtárgyak ismertetése (műtárgyak beazonosítható megnevezése, tulajdoni, kezelői viszonyai, funkciója, állapota, kapacitása, nem megfelelő állapotú, kapacitású műtárgyak megjelölése stb.)
    • tározók, záportározók, ideiglenes vízvisszatartási lehetőségek ismertetése (tulajdoni, kezelői viszonyok ismertetése, kapacitás adatok, stb.
  • Kapcsolódó egyéb vízilétesítmények ismertetése:
    • belterületi vízelvezető árokhálózat ismertetése (főbb műszaki paraméterek, állapotértékelés, nem megfelelő állapotú vagy kapacitású szakaszok megjelölése
    • külterületi kapcsolódó vízrendezési művek ismertetése
  • A védekezés irányítási rendjének ismertetése:
    • névszerinti beosztás (védelemvezető, védelemvezető helyettes, műszaki irányítók neve elérhetősége (cím, telefon, mobil telefon/)
    • riasztási terv (ki, kit, és hogyan értesít)
    • hírközlési és kommunikációs lehetőségek ismertetése
  • A védekezés személyi és technikai feltételei:
    • közerő mozgósítási, kiállítási terv (rendelkezésre álló személyi állomány számbavétele, csoportokba, brigádokba való beosztása, csoport- v. brigádvezetők megnevezése, elérhetőségek megadása)
    • kiürítési és mentési terv (veszélyeztetett területen élők emberek számbavétele, veszélyeztetett állatállomány és egyéb ingóságok számbavétele, kitelepítésükhöz szükséges személyi és techikai feltételek meghatározása stb.
    • védekezési anyagok, eszközök számbavétele (védekezéshez és kárenyhítéshez felhasználható anyagok, szerszámok és technikai eszközök számbavétele, raktározási, elérési helye)
  • A vízügyi igazgatóságtól, vagy egyéb külső szervektől igényelt segítség részletezése:
    • Humán erőforrás (előzetesen egyeztetve az érintett segítségnyújtóval)
    • védekezési anyag és eszköz igény (előzetesen egyeztetve az érintett segítségnyújtóval)
    • Irányítási segítség (előzetesen egyeztetve az érintett segítségnyújtóval)
  • A védművek felülvizsgálati rendje (Önkormányzati kezelésben lévő vízkárelhárítási művekre)
  • A területileg illetékes vízügyi igazgatóság, és a területen működő vízgazdálkodási társulatok cím és névjegyzéke
  • Áttekintő helyszínrajz (M=1:100 000 vagy M=1:50 000)
  • Részletes helyszínrajz (M = 1: 10 000 vagy M = 1 : 4 000; 1: 2 880 ), feltüntetve:
    •  a településen átfolyó és a települést érintő vízfolyásokat,
    • a belterületi vízelvezető árkokat,
    • a vízelvezető csatornahálózatot,
    • a szivattyútelepeket és az ideiglenes szivattyúzási helyeket,
    • az elöntéssel veszélyeztetett területeket,
    • az ideiglenes vízvisszatartásra (vésztározásra) igénybe vehető helyeket
    • a lejtési viszonyokat, a vízátvezetési lehetőségeket,
    • a vízgyűjtőterület határát
  • A veszélyeztetett objektumokról a szükséges legrészletességű helyszínrajzot, tervrajzot
  • Táblázatos kimutatás a vízilétesítményekről a főbb műszaki paraméterekkel
  •  Táblázatos kimutatás a befogadó csatornákról, illetve vízfolyásokról (tulajdonos, kezelő kiépítési vízhozam, jelenlegi vízszállítás, mederszelvény adatok stb.)
  •  jelentősebb vízkormányzó műtárgyak (kezelési, üzemelési utasítással)
  • szivattyútelepek, szivattyúállások (tulajdonos, kezelő, elhelyezkedés, kapacitás adatok)
  •  tározók (állandó, ideiglenes, szükségtározó)
  •  mértékadó vízmércék (helye, "0" pontja)
  • Hossz-szelvények a fontosabb csatornákról, vízfolyásokról, külön jelölve a vízkárok szempontjából kritikus szakaszokat.
 
Árvízvédelmi vonallal rendelkező településeken:
  • Műszaki leírás az árvízvédelmi vonal (töltés,árvízvédelmi fal, magaspart) adatainak, a védvonalra vonatkozó ismereteknek, tapasztalatoknak megfelelően részletezett bemutatásával.
  • Áttekintő helyszínrajz (M=1:100 000 vagy M=1:50 000) a védett terület, az ott lévő település(ek), a közlekedési és egyéb infrastruktúra hálózatok, jelentősebb építmények, a lokalizációs vonalak, patakok, belvízvédelmi csatornák, csatlakozó védelmi szakaszok feltüntetésével.
  • Részletes helyszínrajz (M = 1: 10 000 vagy M = 1 : 4 000; 1: 2 880 ) a v és a közvetlen környezetében lévő, a méretaránynak megfelelően ábrázolt jelentősebb építmények, továbbá a közeli települések, a folyó, a hullámtér és az anyagnyerő helyek feltűntetésével.
  • Hossz-szelvény a töltés koronaszintjének, a vízoldali és a mentett oldali terepszintnek az előfordult legmagasabb és a kiépítésre előírt (mértékadó) árvízszintek, a töltésben lévő és azt keresztező létesítményeknek, továbbá a vízmércéknek az ábrázolásával.
  • Jellemző töltés keresztszelvények torzítatalan méretarányban, megadva, hogy a töltés mely szelvényszámai között érvényesek.
  • A töltésállapot jellemzése a védvonal feltártságának, valamint a biztonság számszerű értékelésére rendelkezésre álló adatoknak, a védvonal keresztmetszeti szerkezetének és a korábban végzett töltés megerősítéseknek az összefoglaló (szöveges és rajzos) bemutatásával.
  • Kimutatás a védvonalat keresztező létesítményekről.
  • A védvonalat keresztező létesítmények megvalósulási (állapot) terve, az üzemelési előírásokkal és a felülvizsgálatok jegyzőkönyveivel.
  • A védvonalhoz tartozó hírközlési, adatátviteliés informatikai hálózatok ismertetése
  • Segédletek (így például belső utasítások, kézikönyvek, korábbi védekezések naplójai, zárójelentései, cím-és telefonjegyzék stb.)
 
A védekezési tervet - az illetékes környezetvédelmi és vízügyi igazgatóság előzetes szakmai állásfoglalásának figyelembe vételével - a polgármester (főpolgármester) hagyja jóvá. A jóváhagyott terv egy példányát a polgármesteri hivatalban kell elhelyezni, egy példányát el kell küldeni a területileg illetékes vízügyi igazgatóságnak. A védekezési

tervek felülvizsgálatát és a szükséges módosításokat évente rendszeresen el kell végezni, hogy a tervben mindig a ténylegesnek megfelelő adatok álljanak rendelkezésre.
 
 
A védekezés
A védekezés elrendeléséért, irányításáért a település polgármestere (főpolgármester), illetőleg az általa kijelölt védelemvezető egyszemélyben felelős. A védelemvezető köteles megkezdeni a tényleges védekezést, amint ennek szükségessége felmerül. A helyi vízkárelhárítás műszaki feladatait a szomszédos önkormányzatokkal, a területileg illetékes vízügyi igazgatósággal és vízgazdálkodási társulattal rendszeres kapcsolatot tartva és egyeztetve kell ellátni. A védekezés felelős vezetőinek kölcsönösen tájékoztatniuk kell egymást.
A védelemvezető feladatai:
 
  • a vízállás változások leolvastatása, feljegyzése a meglévő vagy ideiglenes vízmércéken és ezen adatok igény szerinti továbbítása
 
  • tájékozódás a várható hidrometeorológiai helyzetről
 
  • a település lakosságának tájékoztatása a kialakult helyzetről és a várható intézkedésekről
 
  • a védekezéshez szükséges munkaerő mozgósítása, irányítása, anyag és felszerelés biztosítása, utánpótlása
 
  • a védekezésben részt vevők foglalkoztatása, ellátása, elszállásolása, nyilvántartása és munkájuk irányítása
 
  • a káros vizek lehetséges legkevesebb kártétellel történő levezetéséhez szükséges valamennyi műszaki intézkedés elrendelése, végrehajtása és ellenőrzése
 
  • a jég okozta vízkárveszély elhárításával kapcsolatos feladatok megszervezése
 
  • ha az elvezetendő vízmennyiség meghaladja a levezető csatornahálózat vízelvezető (emésztő) képességét, a vízlevezetés sorrendiségének megállapítása a mentesítendő területek figyelembevételével
 
  • a védekezési költségek elszámolásához szükséges adatok, különösen a védekezésnél dolgozók munkájának, a védekezéshez igénybevett gépek, felszerelések és anyagok felhasználásának folyamatos nyilvántartása
 
  • ha a meglévő anyagok, eszközök és felszerelések a védekezés ellátáshoz nem elegendők, kiegészítésüket kérni a vízügyi igazgatóságtól, amit az térítés ellenében köteles teljesíteni, feltéve, ha azokat saját, vagy egyéb már folyamatban lévő más védekezési munkáinál nélkülözheti
 
  • a lakók, továbbá a berendezések, felszerelések, vagyontárgyak elszállítása a veszélyeztetett épületekből és létesítményekből, és az erre a célra kijelölt épületekben való elhelyezése (a mentést, kiürítést, visszatelepítést a megyei védelmi bizottság vezetője rendeli el)
 
  • helyi műszaki felkészültséget meghaladó védekezés esetén az illetékes környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságtól műszaki tanácsadó kirendelését kezdeményezni
 
  • a védekezés során a csatlakozó állami vízfolyás- vagy csatornaszakaszokra, illetőleg területekre kiható nagyobb arányú műszaki beavatkozásokhoz (töltésátvágás, síkvidéken mederelzárás, vésztározás, stb.) előzetesen meg kell szerezni a környezetvédelmi és vízügyi igazgatóság kezelői hozzájárulását, illetve az érintett hatóságok, szakhatóságok engedélyét, hozzájárulását.
 
Az önkormányzat székhelyén a védekezés idején műszaki ügyeletet kell tartani. Az ügyeleten naplót kell vezetni, amiben rögzíteni kell a készenlét elrendelésének időpontját, be kell jegyezni a védekezés minden eseményét, a végzett munkákat és részletes leírásukat, a velük kapcsolatos valamennyi adott és kapott utasítást. A védekezési tevékenységről naponta reggel 8 óráig az illetékes környezetvédelmi és vízügyi igazgatóság műszaki ügyeletére jelentést kell küldeni. A védekezés során a veszély helyzettől függően fokozatok rendelhetők el.
 
Vízkárelhárítási tevékenység lefolytatása készültségi fokozatokban
Árvízvédelmi vonalakon:
A védekezésre kötelezetteknek védelmi tevékenységüket árvízvédelmi védvonalakon kell ellátniuk.
A készültség egyes fokozatait (I-III.) és az ezeknek megfelelő intézkedések végrehajtását akkor kell elrendelni, ha az áradó víz az adott fokozatra mértékadó vízállást elérte és további áradás várható.
A készültség egyes fokozatait akkor kell megszüntetni, ha az apadó víz a fokozatra mértékadó vízállás alá csökkent és újabb áradás nem várható, illetőleg a készültség elrendelésének oka megszűnt.
A védtöltéseken keletkezett szakadás vagy végrehajtott átvágás, illetőleg a védmű állékonyságát veszélyeztető rongálódás helyén a III. fokú készültség a helyreállításig nem szüntethető meg.
A védekezési készültség elrendelését követően a sikeres védekezés érdekében-az éves karbantartási terven felül-el kell végezni: a kedvezőtlen időjárás következtében megrongálódott töltéskoronák és megközelítő utak ismételt kátyúzását, kavicsolását; a töltéskoronák, utak, rakodóterek hótalanítását, a műtárgyak zárszerkezeteinek jégtelenítését, a töltések és előterek soron kívüli kaszálását az átázási jelenségek megfigyelése érdekében.
Feladatok az árvédekezés egyes készültségi fokozataiban
I. fokú készültség:
A készültség elrendelésekor a védelemvezetőnek a védelmi vonalat be kell járnia és a védőművek, zsilipek és egyéb műtárgyak állapotát meg kell vizsgálnia. A készültség alatt 12 órás nappali őrszolgálatot kell tartani. A vízállásokat szükség szerint, de legalább naponta 6, 18 órakor kell leolvasni, feljegyezni és jelenteni.
II. fokú készültség:
A készültség ideje alatt éjjel nappali őrszolgálatot kell tartani. A vízállásokat szükség szerint, de legalább naponta 6, 12, 18, 24 órakor kell leolvasni, feljegyezni és jelenteni.
III. fokú készültség:
Vészőröket kell állítani a védmű olyan pontjaihoz, ahol az állékonyságot súlyosan veszélyeztető jelenséget észlelnek, vagy az árvízvédekezési terv szerint arra számítani lehet. A vízállásokat kétóránként (páros órákban) kell leolvasni, feljegyezni és jelenteni. A tetőző árvízszintek rögzítéséről és beméréséről, a vízhozammérésről, továbbá a légi megfigyelésről gondoskodni kell. Azt a helyet a védvonal meghibásodhat a védekezési készletben rendszeresített jelzőzászló készletből a fehér színűvel meg kell jelölni. A megjelölt helyek felülvizsgálata alapján a fokozott megfigyelés alatt tartandó helyeket sárga az azonnali beavatkozást igénylő helyeket piros zászlóval kell ellátni. 
Síkvidéki településeken
A síkvidéki települések területei általában nem képeznek önálló belvízöblözetet, belvízrendszert, hanem egy-egy vagy több öblözet, rendszer területén helyezkednek el. E területi elhelyezkedésből adódik, hogy a településen folyó helyi vízkárelhárítási-védekezési munkákat össze kell hangolni az adott belvízrendszerben folytatott külterületi védekezéssel. A védekezés folyamán a belvízrendszerben az összehangolt vízelvezetést a vízügyi igazgatóság koordinálja, de a víz elvezetésekor - a területek mentesítésekor - elsőbbséget kell adni az értékesebb lakott területeknek. A vízelvezetési sorrend kialakításában a mentesítendő területen található települések érdekeit össze kell hangolni. A helyi vízkárelhárítás fokozatait minden esetben a helyi

védelemvezető állapítja meg és a fokozatnak megfelelően rendeli el az ügyeleti szolgálatot és tájékoztatja a területileg illetékes vízügyi igazgatóságot a fokozat elrendeléséről.
I. fokozatot a védelemvezető akkor rendel el, ha a település csapadékvíz elvezető csatorna rendszere 80 %-os telítettséget mutat, szivattyúzási igény jelentkezik, vagy egyes mély fekvésű település-részeken kisebb elöntés keletkezik, és további kedvezőtlen belvízi helyzet várható.
II. fokozatot a védelemvezető akkor rendel el, amikor a folyamatos vízelvezetés ellenére a csapadékvíz-elvezető csatornák telítettek, a szivattyúzási igény egyre növekszik és a meteorológiai előrejelzés alapján további csapadék várható.
III. fokozatot a védelemvezető akkor rendel el, amikor a mélyebb fekvésű területek, utcák, pincék, víz alá kerültek és a fokozott védekezés ellenére az ingatlanok, lakóházak állagát vízkár fenyegeti.
 
Hegy- és dombvidéki településeken
Hegy- és dombvidéki településeken a helyi vízkár kialakulásának legjellemzőbb vonása a rövid időtartam. Az események bekövetkezése gyors, és lefolyása heves. Bármely településen, akár elszigetelten is előfordulhat helyi vízkár. Mértéke, kiterjedése különböző lehet, szélsőséges hidrometeorológiai helyzetben több vízgyűjtőre is kiterjedhet. A hegy- és dombvidéki területeken a helyi vízkár jellegéből adódóan a védekezés az alábbi készültségi fokokban történhet.
Védekezési készültség (felkészülés és tényleges védekezésre) elrendelésére akkor kerülhet sor, ha a település vízgyűjtő területén az átlagosnál nagyobb csapadék hullik, vagy a téli hótakaró gyors olvadásnak indul, illetve ha az olvadással egyidejűleg csapadék is esik, és várható a helyi vízkár kialakulása. Ekkor elsőrendűen fontos a figyelő-jelentő-riasztó szolgálat gondos megszervezése, ellátása, meteorológiai előrejelzés figyelése, a helyi időjárás alakulásának megfigyelése. Ezt követi a belterületi főbefogadó vízfolyás, a vízelvezető árokhálózat lefolyási viszonyainak, vízállásának figyelése, rögzítése, és a vízgyűjtőn feljebb fekvő szomszédos településtől riasztójelzés kérése, heves áradás bekövetkeztekor a lejjebb fekvő település értesítése, riasztása. Egyidejűleg a területileg illetékes vízügyi igazgatóság tájékoztatása szükséges. A településen a helyi vízkár kialakulásakor szükség szerint meg kell kezdeni a tényleges védekezési munkát:
  • a medrekből a víz lefolyását gátló akadályok eltávolítását
  • a vízfolyások medréből kilépő vizek lokalizálását, apadáskor a víz visszavezetését a mederbe
  • a hegy- és domboldalakról a felszínen lezúduló vizek lehetséges legkisebb kártétellel történő elvezetését
  • a beépített mély fekvésű területek mentesítését, bevédését.
  • A település kezelésében lévő védelmi vonal folyamatos ellenőrzése, szükség szerint figyelőszolgálat felállítása
Rendkívüli védekezési készültség elrendelésére akkor kerülhet sor, ha rendkívüli hidrometeorológiai helyzetben a helyi vízkár veszély nagy térségre - több vízgyűjtőre - terjed ki. Ebben az időszakban a helyi vízkárveszélyes területen lévő önkormányzatok védekezési munkáit összehangoltan kell végezni, a megyei védelmi bizottság által koordinálva.
 
 
 
A védekezés megszűnését követő intézkedések
A védekezés megszűnését követően a védelemvezető köteles gondoskodni:
  • a védekezés megszüntetésének bejelentéséről a területileg illetékes környezetvédelmi és vízügyi igazgatóság, illetve a társközségek felé
  • a szükséges intézkedések megtételéről a védekezés célját szolgáló művek (töltések, depóniák, csatornák, műtárgyak) sürgős helyreállítása érdekében
  • a védekezési anyagok, eszközök, felszerelések összegyűjtéséről, visszaadásáról a tulajdonosoknak, illetve pótlásáról
  • a károk felméréséről.
A készültség megszüntetését követően összefoglaló jelentést szükséges készíteni a védekezési munkákról a befejezéstől számított 14 nap alatt, a képviselő testület számára. A jelentésben elemezni kell a helyi vízkárelhárítási készültséget kiváltó okokat, a védekezés folyamán megtett intézkedések eredményeit, a műveken végzett munkálatokat, a jelentkező károk mértékét. Az összefoglaló jelentésnek ki kell térnie arra, hogy milyen tevékenységekkel lehetne csökkenteni a károkat, illetve a védekezés tapasztalatai alapján mely területeken kell további műszaki tevékenységet - fejlesztést, fenntartást - folytatni a hatékonyabb vízelvezetés, a vízkárok megelőzése érdekében. Az értékelés egy példányát a területileg illetékes vízügyi igazgatóság részére is meg kell küldeni.
 
Javasoljuk az önkormányzatoknak, hogy a belterületi helyi vízkár elleni védelmi tervet szakirányú végzettségű tervező bevonásával készítsék el. A önkormányzatok részére a tervkészítéshez és minden egyéb, a vízgazdálkodással összefüggő probléma megoldásához a területileg illetékes környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok és vízgazdálkodási társulatok szakmai segítséget nyújtanak.
 
 
A védelmi terv javasolt mellékletei
Veszélyeztetett területek mentesítése
Terület száma
Helye
Elöntés okai (szűk nyílású híd, egyéb)
Veszélyeztetett létesítmények
Veszélyeztetett lakósok száma (fő)
A szükséges beavatkozás módja
 
Vízkormányzási feladatok
Vízkormányzási hely száma
Helye
Vízkormányzó műtárgy
Kezelője
A szükséges beavatkozás módja
 
Vízmércék
Helye
Vízmérce "O" pontja
Beavatkozást igénylő vízállás
Maximális vízállás
A szükséges beavatkozás módja
 
Tározás
Tározó neve
Becsatlakozó csatornák
Mértékadó vízmérce "O" pontja
Beavatkozást igénylő vízállás
A szükséges beavatkozás módja
 
Szivattyúzási feladatok
Sorszám (helyszínrajz szerint)
Helye
Szivattyú típusa
Nyomócső mérete
Szivattyú beszerezhető
Szivattyúkezelők
 
Védelmi szervezeti beosztás
Védelemvezető neve
beosztása
munkahelye
munkahelyi telefonszám
lakáscíme
lakás telefonszáma
Védelemvezető helyettes neve
beosztása
munkahelye
munkahelyi telefonszáma
lakáscíme
lakás telefonszáma
Műszaki ügyintézők
név
beosztás
munkahely
munkahelyi telefonszám
lakáscím
lakás telefonszám
 
Közerők mozgósítási terve
Megye, város, község
Közerő mozgósításáért, ellátásáért felelős neve
Műszaki irányítók (ügyintézők)
Élelmezési felelős
Egészségügyi felelős
Bérjegyzék kezelője (kifizetők)
Közerő elhelyezése, váltás megszervezése
Közerő létszám, anyag, eszköz szállítására felhasználható járművek
 
Közerők kiállítási terve
Közerő felett rendelkezni jogosult neve
szolgálati beosztása
lakcíme
telefonszáma
Kéziszerszámokkal rendelkező munkaképes emberek brigádokba való beosztása
brigádvezető neve, lakcíme
brigádtagok neve, lakcíme
Anyagszállításra alkalmas
brigádvezető neve, lakcíme
brigádtagok neve, lakcíme
Szivattyúgép-kezelő személyek neve és lakcíme
A község területén állandó telephellyel bíró személy- és tehergépkocsik, vontatók, pótkocsik, szivattyúk meghajtására alkalmas traktorok motorok
kiállításra köteles szervezet, személy
gépjármű megnevezése, forgalmi rendszáma
gk.teherbíró képessége (tonna).
 
Kiürítési és mentési terv
Kiürítendő városrész, községrész neve
Családok száma
Lakosok száma
Szarvasmarha (ló)
Sertés
Egyéb
Gabona (tonna)
Rendelkezésre álló jármű
Lovaskocsi
Vízi jármű
Tehergépkocsi
Vontató pótkocsi
Kiürítési időtartam
Szükséges idegen jármű és létszám
Tehergépkocsi, vontató, pótkocsi
Közerő
Karhatalom
Befogadó község, város neve
Elhelyezés
Távolság km-ben
Középületben
Magánosoknál
Élelmezés
Közös konyhán
Magánosoknál
Egészségügyi személyek
 
Vízkárelhárításnál felhasználható eszközök és anyagok
Tárolás helye
Védelmi eszközök és anyagok
Ásó (db) Lapát (db)
Balta (db) Ácskapocs (db)
Fűrész (db) Csáklya (db)
Talicska (db) Csónak (db)
Zsák (db) Világító eszköz (db)
Deszka (m3) Gerenda (m3)
Palló (m3) Rőzse (kéve)
Karó (db) Terméskő
Homok (m3) Huzal
 
 
A védelmi napló vezetésének általános szabályai
A védelmi napló a helyi vízkárelhárítási tevékenységről készült egyetlen olyan okmány, amely az ellenőrzés, a műszaki-gazdasági elszámolás alapja, ezért feltétlen gondos vezetést kíván!
1./ Védelmi naplót a helyi vízkárelhárítási tevékenységről folyamatosan kell vezetni, a megtett intézkedéseket azonnal be kell jegyezni.
2./ A naplóbejegyzéseket időrendben, a dátum és az idő percnyi pontosságú megjelölésével, a bejegyző aláírásával kell megtenni.
3./ Többek közt naponta bejegyzendő:
-          az elvégzett védekezési munka
-          a felhasznált eszközök mennyisége
-          a védekezésben résztvevők létszáma
-          az ügyelet átadás-átvétel
-          a társszervektől kapott, illetve a részükre adott tájékoztatások, intézkedések.
4./ A védelmi naplóba csak a védelmi törzs és az ügyeleti szolgálat tagjai tehetnek bejegyzést.
5./ A védelmi naplót a helyi védelmi törzs központi irodájában kell tartani úgy, hogy a védekezés ideje alatt betekintés és bejegyzés céljából bármikor hozzáférhető legyen.