A szabadtéri tűzgyújtás szabályai az új Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerint


Égetés engedélyezésének kérelmezésre szolgáló iratminta itt elérhető

Az erdő- és vegetációs tüzek szempontjából a tavasz a legveszélyeztetettebb időszak, ilyenkor Magyarországon évente több ezer helyen keletkezik tűz. A szabadtéri tűzesetek legtöbbször emberi gondatlanságra vezethetők vissza. Sok esetben az előző évből megmaradt elgazosodott növényzet felszámolása érdekében a terület gazdája szándékosan gyújt tüzet, amely neki nem okoz kárt. A katasztrófavédelemtől viszont nagy erőfeszítést igényel, és jelentős többletköltséget okoz a lángok megfékezése és a tűz által veszélyeztetett területek védelme. A gondatlan magatartás természeti és anyagi károkat okozhat, valamint emberi életet veszélyeztethet és további veszélyt jelent az élet- és vagyonbiztonságra, hiszen amíg a tűzoltók a szabadtéri tüzekhez mennek, addig érkezhet olyan bejelentés, melynél az emberi élet mentése lenne az elsődleges feladat.

Tűzgyújtási tilalom időszakában irányított égetés nem engedélyezhető.

Kivétel az engedély köteles külterületi égetés alól:

Amennyiben külterületen a szabadtéri (tarló, lábon álló növényzet, avar és egyéb növényi hulladék) égetést jogszabály az irányított égetéstől eltérő fogalomba sorolja – mint például az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 65. § és az erdők tűz elleni védelméről szóló 4/2008. (VIII. 1.) ÖM rendelet 9. § (alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység, ellenőrzött tűz) – és az égetésre speciális feltételeket, módszereket és eljárásokat határoz meg, ezen rendelkezéseket kell alkalmazni és nem kell a tevékenységet irányított égetésként engedélyeztetni.

Külterületen végzett szabadtéri égetés eljárásának menete:

Az irányított égetés engedélyezésének kérelmezésre szolgáló iratminta ezen linkre történő kattintással érhető el.

A kérelem tartalmazza, hogy az alábbi feltételeket az égetés során betartják:

  1. az irányított égetés során a tűz nem hagyható őrizetlenül, és veszély esetén, vagy ha az irányított égetést befejezték, azt azonnal el kell oltani;
  2. az irányított égetés csak úgy végezhető, hogy az a környezetére tűz- és robbanásveszélyt ne jelentsen;
  3. az irányított égetés befejezése után a helyszínt gondosan át kell vizsgálni, és a parázslást, izzást – vízzel, földtakarással, kéziszerszámokkal – meg kell szüntetni;
  4. a tarlónak / lábon álló növényzetnek / avarnak / egyéb növényi hulladéknak minden oldalról egyidejűleg történő felgyújtása tilos;
  5. tarló irányított égetésénél az égetéshez csak a tarlómaradványok használhatók fel;
  6. lábon álló gabonatábla mellett tarlót égetni tilos;
  • Egy kérelmen egy darab 10 hektár vagy ennél kisebb terület égetése jelenthető be, és az első fokú eljárás lefolytatásáért fizetendő 3.000,- Ft illetéket kérelmenként kell megfizetni.
  • A kérelmet az égetés tervezett időpontját megelőző 10. napig be kell nyújtani az illetékes tűzvédelmi hatósághoz, aki azt 5 munkanapon belül elbírálja.
  • Az engedélyezési eljárást a területileg illetékes – az eljárásrendben meghatározott kivételes esetben a kérelmező lakóhelye, székhelye szerint illetékes – katasztrófavédelmi kirendeltség folytatja le.

A kirendeltség irányított égetésre vonatkozó engedélye más, jogszabályban – a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 21. § – előírt hatósági engedélyt nem pótol.

Abban az esetben, ha fenti engedély nélkül végeznek külterületen égetést, vagy nem tartják be az engedélyező határozatban foglaltakat a tűzvédelmi hatóság ellenőrzést végez és meg kell indítania a tűzvédelmi hatósági eljárást, vagy helyszíni bírságot kell kiszabni a szabálytalanságot elkövetővel szemben, ha az ügyfél azt a helyszínen elismeri. A fentiek alapján a szabálytalanságot elkövetővel szemben az illetékes Katasztrófavédelmi Kirendeltség 20.000 – 60.000,- Ft-ig terjedő tűzvédelmi bírságot szab ki, ez a helyszíni bírság összeghatára is.

Belterületi szabadtéri égetésére vonatkozó szabályok

A száraz gazt, az avart és egyéb hasonló szerves anyagot 2015. március 5-től belterületen csak abban az esetben lehet elégetni, ha erre jogszabály (pl.: önkormányzati rendelet) engedélyt ad, de megoldást jelenthet a házi komposztálás, amennyiben erre nincs lehetőségük, akkor a zöldhulladék elszállíttatása.

Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet értelmében tilos belterületen szabadtéri égetést végezni, kivéve, ha azt más jogszabály – így különösen önkormányzati rendelet – megengedi.

Abban az esetben, ha belterületen szabadtéri égetést végeznek, és a települési önkormányzat azt rendeletében nem engedélyezte, vagy engedélyezte, de az égetést nem a rendeletben meghatározott napon vagy időpontban végezték, a tűzvédelmi hatóság ellenőrzést végez és  meg kell indítania a tűzvédelmi hatósági eljárást, vagy helyszíni bírságot kell kiszabni a szabálytalanságot elkövetővel szemben, ha az ügyfél azt a helyszínen elismeri. A fentiek alapján a szabálytalanságot elkövetővel szemben az illetékes Katasztrófavédelmi Kirendeltség 20.000 – 60.000 Forintig terjedő tűzvédelmi bírságot szab ki, ez a helyszíni bírság összeghatára is.

A szabadtéri tűzgyújtással kapcsolatosan érdemes néhány előírást megismerni és jó tanácsot megfogadni. Kérünk mindenkit, hogy csakis a tűzvédelmi előírások betartásával égessék a száraz növényeket.

•     A tarlónak minden oldalról egyidejűleg történő felgyújtása tilos; az égetéshez csak a tarlómaradványok használhatók fel; a szalmát elégetéssel megsemmisíteni, lábon álló gabonatábla mellett tarlót égetni tilos,

•       A tarlót vagy az érintett szakaszokat a tarlóégetés megkezdése előtt legalább 3 méter szélességben körül kell szántani, és az adott területen az apró vadban okozható károk elkerülése érdekében vadriasztást kell végrehajtani, a fasorok, facsoportok védelmére a helyi adottságoknak megfelelő, de legalább 6 méteres védősávot kell szántással biztosítani,

•      Tarlóégetés 10 ha-nál nagyobb területen szakaszosan végezhető, és csak az egyik szakasz felégetése után lehet a másik szakasz felégetéséhez hozzáfogni,

•       A tarlóégetés során tűzoltásra alkalmas kéziszerszámmal ellátott, megfelelő létszámú, kioktatott személy jelenlétéről kell gondoskodni, és legalább egy traktort ekével a helyszínen készenlétben kell tartani.

•        A lábon álló növényzet, avar és egyéb növényi hulladék irányított égetése során a fent említett bekezdés szabályait kell alkalmazni.

•        Az égetés megkezdése előtt célszerű értesíteni az érintett szomszédokat a tűzoltóságra történő téves jelzés elkerülése érdekében,

•        Olyan helyet válasszunk, a száraz növényzet égetésére ahol személyi biztonságot nem veszélyeztetünk, és vagyoni, környezeti kárt nem okozunk,

•         Fontos, hogy az elégetendő avar és kerti hulladék ne tartalmazzon más háztartási, illetve ipari eredetű hulladékot pl.: gumit, műanyagot.

•        Szem előtt kell tartani, hogy a közút és a vasút közelében történő szabadtéri égetés következtében keletkező füst veszélyeztetheti a közúti és a vasúti forgalmat.

•          Az avar és kerti hulladék meggyújtása után gondoskodjunk a folyamatos őrzésről, soha ne hagyjuk felügyelet nélkül a tüzet.

•     Tartsuk szem előtt, hogy lehetőleg szélcsendes napon fogjunk a tűzgyújtáshoz, mert a száraz növényzet égetése során a szeles időjárás következtében gyorsan átterjedhet a tűz nagyobb területre illetve lakó-, nyaraló épületre.

•         Biztosítsuk a tűz eloltásához az irányított égetés engedélyében előírt, és az esetleges továbbterjedés megakadályozásához szükséges eszközöket, mint például lapát, gereblye, tűzoltó készülék, oltóvíz.

•          Az égetés befejezése után győződjünk meg, hogy megfelelően eloltottuk-e a tűzet, nem áll-e fent a visszagyulladás veszélye. A helyszínt gondosan át kell vizsgálni, és a parázslást, izzást – vízzel, földtakarással, kéziszerszámokkal – meg kell szüntetni.

 Abban az esetben, hogyha mégse tartható felügyelet alatt a tűz, értesítsük a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság műveletirányítási központját a 105-ös telefonszámon. A tűzoltók azonnali értesítése a garancia arra, hogy időben, szakszerűen és a legkevesebb kárral sikerül eloltani a tüzet.

 Milyen szankciókkal lehet sújtható azt, aki nem tartja be az előírásokat?

A tűzvédelmi előírások, valamint az égetési tilalomra vonatkozó rendelkezések megszegését az illetékes hatóságok a szabályszegés súlyától függően bírsággal sújthatják. Tűzvédelmi előírás megszegéséért, ha az tüzet idézett elő alapesetben 100 000 forinttól 1 000 000 forintig terjed a tűzvédelmi bírság, de 200 000 forinttól 3 000 000 forintig, amennyiben az oltási tevékenységben a tűzoltóság beavatkozására is szükség volt. Az okozott károkért a tűz okozóját felelősség terheli, ha a szabadtéri égetés miatt nagy értékű vagyontárgyak károsodnak, vagy emberek kerülnek veszélybe, a tűzokozó ellen büntetőeljárás is indulhat.